Jön a PlayoffVasárnap! Ezen a hétvégén két mérkőzéssel folytatódik az MLS rájátszása. Megkezdődnek a főcsoport-döntők, keleten és nyugaton is lezajlik a párharcok első mérkőzése. Ráadásul a SportKlub jóvoltából mindkét mérkőzést ÉLŐBEN láthatjuk Magyarországon. 20 órától a New York Red Bulls-New England Revolution, 23 órától pedig a Los Angeles Galaxy-Seattle Sounders mérkőzést közvetíti a sportcsatorna. Most az első találkozó érdekességeiről olvashattok egy cikket, a Galaxy-Sounders meccs felvezetését ide kattintva olvashatjátok.
RED BULLS vs REVS, Keleti Döntő, 1. mérkőzés
Thierry Henry-ék hazai pályán fogadják az idei MLS-szezon talán legszórakoztatóbb fociját játszó New England Revolutiont. Ha az alapszakaszban elfoglalt végső helyezésüket nézzük, akkor a keleti második Revsnek túl kellene lépnie a 4. helyen záró bikákon. Azonban a Red Bulls már bebizonyította, hogy a playoffban bármi megtörténhet. Henry-ék előbb a tavalyi bajnok Sporting Kansas búcsúztatták, majd azt a DC Unitedet verték ki, amely gárda az élen zárt a keleti főcsoport alapszakaszában. Honnan ez a váratlan sikerszéria? Shepp Messing, a New York Cosmos-szal 1977-ben NASL-bajnoki címet szerző kapus sejti az okot a feltámadás mögött:
"Azt látom a Red Bulls játékosain, hogy kettőzött erővel küzdenek. Méghozzá azért, mert meg szeretnék nyerni az MLS trófeáját a távozóban lévő Thierry Henry tiszteletére."- mondta Messing. A manapság szakkomentátorként dolgozó egykori hálóőr tudja, miről beszél, hiszen a Comsosban neki is volt világklasszis csapattársa, Pelé személyében.
Ahogy az egykori kiváló kapus is említette, Henry távozóban van. A francia csatár szerződése lejár a 2014-es szezon végén és eddig még nem nyilatkozott a folytatásról. Amerikai lapértesülések szerint ha vissza nem is vonul, de biztosan távozik a bikáktól. Ez pedig azt jelenti, hogy a most vasárnapi lesz az utolsó mérkőzés, amit saját szurkolói előtt vív meg a New York Red Bulls legendája. Hiszen ha be is jutnának az MLS Nagydöntőjébe, az alapszakasz eredményei miatt nyugatra kellene utazniuk a fináléra, vagy Seattle-be, vagy Los Angelesbe. Thierry Henry tehát a bikák drukkereitől is búcsúzik ezen a meccsen. Nem meglepő ezek után, hogy az előzetes hírek szerint telt ház várható a Red Bull Arenába.
De nem csak Henry búcsúja jelzi azt, hogy új korszak kezdődhet a New York Red Bullsnál: A Sports Illustrated írt arról néhány hete, hogy a Red Bull vállalat fontolgatja, hogy kivonul az MLS-csapat mögül és inkább európai csapataira (Leipzig, Salzburg) koncentrálja a tőkét. Ez természetesen nem jelentene egyet a csapat megszűnésével, a klubot ugyanis kifejezetten jó áron lehet értékesíteni, ami jelentős bevételt jelentene a kivonuló osztrák cég számára. Szakértők szerint a saját stadionnal rendelkező New York Red Bullst 200-300 millió dollárért is áruba lehetne bocsátani egy új klubtulajdonosnak. Az MLS kommiszárja, Don Garber azonban cáfolja, hogy az osztrákok csomagolnának: "A lehető leghatározottabban cáfolnám a New York Red Bulls-szal kapcsolatos pletykákat. Az klub vezetése és a tulajdonosi csoport is rendkívül elkötelezett az MLS felé és a szurkolóik felé." - mondta Garber.
Ilyen körülmények között még nagyobb elismerést érdemel Mike Petke, a New York fiatal vezetőedzője, aki összefogta a társaságot és nem hagyta, hogy a híresztelések megzavarják a fejüket:
"Intenzív időszak áll mögöttünk, sok minden történt a csapattal és rengeteg meccset is játszottunk. Most jót tett nekünk a válogatott meccsek miatti szünet, mentálisan és fizikálisan is rendbe szedtük magunkat. Szükség volt erre a két hét pihenésre a rájátszás nagy rohanása közepette." - mondta Petke.
A New Yorkot játékosként 6 éven át szolgáló Petke egykori labdarúgóként pontosan tudja, hogy a rájátszás feszültségét oldani kell a labdarúgókban. Ezért nyilatkozatában azt is kijelentette, nem őket nyomja az esélyesség terhe a New England elleni párharc során:
"Ők a favoritok, nem mi. Remekül zárták az alapszakaszt és utána összesen hét gólt lőttek a Columbusnak. Ez elég meggyőző teljesítmény. Lee Nguyennek óriási szezonja van, mindenki róla beszél és ezt teljesen megérdemli. Elöl hihetetlen gyors játékosaik vannak Bunbury és Davies személyében, de akkor állt igazán össze a csapatuk, amikor a nyáron megszerezték Jermaine Jonest. Ez a csapat nélküle is tehetséges volt, de túl sok volt a tapasztalatlan fiatal. Jones adott gerincet ennek az együttesnek."
Így gondolja Thierry Henry is:
"Jermaine Jones megváltoztatta a New Englandet. Stabilizálta a csapatot és lehetővé tette, hogy a sok kreatív játékos bátran előre menjen. Én pontosan tudom, hogy mennyire nem egyszerű dolog Európából megérkezve rögtön változást hozni egy csapat életében. Neki sikerült ez, mert kiváló a hozzáállása és a munkamorálja. Ez látszik minden meccsen."
Mike Petke és Thierry Henry tehát tudják, hogy a Jones-Nguyen páros életveszélyt rejthet magában. Erre Jürgen Klinsmann amerikai szövetségi kapitány is felfigyelt. Nem véletlen, hogy a Revs mindkét sztárja pályára lépett az amerikai válogatottban a múlt héten, a Kolumbia elleni 2-1-es vereség során.
A vietnami származású Nguyen hét év után kapott ismét meghívót:
"Hihetetlenül jó érzés volt ismét magamra húzni a válogatott mezét. Nagyon hálás vagyok, hogy hosszú idő után ismét ott lehettem a keretben. Izgatott voltam, alig vártam, hogy ismét pályára lépjek és nyomot hagyjak magam után. Klinsmannak valószínűleg tetszett, amit látott, mert azt mondta, hogy januárban ismét meghív majd. Addig is, a rájátszásra és a Red Bulls elleni összecsapásra koncentrálok. Mindkét csapatnak bőven volt ideje pihenni és rákészülni erre a derbire, úgyhogy egy intenzív párharcot várok." - fogalmazott a középpályás.
Lee Nugyen igazi nagy visszatérője az amerikai labdarúgó-színpadnak. Vietnami szülők gyermekeként született Texasban. Az Ajax egyik amerikai akadémiáján nevelkedett, amikor felfigyelt rá az amszterdamiak nagy riválisa, a PSV. Profi karrierjét így már Guus Hiddink tanítványaként kezdte meg Hollandiában. Ekkor került be először az amerikai válogatottba. Hollandiában azonban nem tudott berobbanni, így előbb Dániába, majd az anyaországba, Vietnamba igazolt. Sokan lemondtak róla. De a technikás és gólerős Nguyen a V-League-ben igazi szupersztárrá vált, sztárfizetést kapott, reklámokban szerepelt, a bajnokság egyik arca volt. Lee számára azonban ez kevés volt, ő az Egyesült Államokban akart meghatározó játékossá válni. Ezért visszatért az MLS-be, ahol jelentősen kisebb fizetésért szerződtette őt a Vancouver. A kanadai csapat azonban nem bízott a tehetségében és gyorsan továbbadta őt a New Englandnek. Itt végül gyökeret vert és évről-évre meghatározóbb szereplővé vált. Idén középpályásként 20 gólt lőtt és 6 gólpasszt adott. Robbie Keane és Obafemi Martins mellett ő is jelölt az idei szezon MVP-díjára. A Vancouver bizonyára már bánja, hogy annak idején elpasszolta őt.
De nem csak ő számít nagy visszatérőnek a New England csapatában. Van, aki még nála is nagyobb elismerést érdemel. Ő nem más, mint Charlie Davies. A Revs csatára öt évvel ezelőtt még élet és halál között lebegett, ma pedig már az MLS Nagydöntőjéért küzd. Az amerikai csatár öt évvel ezelőtt, 2009 októberében túlélt egy szörnyű, életveszélyes autóbalesetet. Az utasként elszenvedett ütközésben eltört a jobb sípcsontja, a combcsontja, valamint a könyöke. Többszörös arctörést szenvedett és bevérzés keletkezett az agyában. A sérülések miatt még az amputáció is szóba került.
"Ilyen sérüléseket csak háborús zónákban lehet látni." - mondta az amerikai válogatott akkori orvosa, Bert Mandelbaum azt követően, hogy meglátogatta a kórházban Daviest.
Nem túlzás, csoda, hogy életben maradt. Davies a baleset előtt az amerikai válogatott egyik sztárja volt. Akkoriban a francia Sochaux-ban szerepelt és az egyik legnagyobb amerikai tehetségnek tartották. Jozy Altidore-ral halálos párost alkottak a nemzeti csapatban. De a szörnyű eset után senki sem számított arra, hogy újra profi sportoló lesz belőle. Ő azonban rácáfolt a várakozásokra és hosszú évek kőkemény munkájával visszajutott a csúcsra. A rájátszás előző fordulójában mesterhármast lőtt a Columbus Crew elleni első mérkőzésen, így főszereplője volt a 4-1-es győzelemnek.
Nem sokkal azelőtt volt a szörnyű baleset ötéves évfordulója.
"Hihetetlen érzés volt megszerezni a harmadik gólt a Columbus ellen. Azt éreztem, hogy végre tényleg visszatértem. A baleset után talán túlságosan is sürgettem, hogy újra a régi legyek. Játszottam, de nem volt az igazi. Ám az elmúlt egy esztendőben rájöttem, hogy türelmesebbnek kell lennem. És ennek meglett a gyümölcse. A mesterhármasom után már nyugodtan mondhatom: ma már nemhogy olyan jó játékos vagyok, mint régen, hanem még annál is jobb! Okosabban játszom. Sok éven át csak nézhettem a többi játékost. Vagy a kórházi ágyról, vagy később a kispadról. De ez nem volt haszontalan idő. Nem csak néztem, hanem figyeltem is. Ma már jobban átlátom a játékot." - mondta Davies a Columbus elleni párharcot követően.
Kevés olyan ember van, aki igazán át tudja érezni Davies boldogságát. De a Revs hátvédje, Kevin Alston közéjük tartozik. A 26 esztendős játékosnál tavaly március végén a leukémia egyik ritka válfaját, krónikus mieloid leukémiát diagnosztizáltak. Ez egy ritka, de kezelhető válfaja a közismert betegségnek. Alston rögtön felhagyott a focival és intenzív kezeléseknek vetette alá magát. A gyors reakció szerencsére meglepően gyors gyógyulást hozott magával. A fiatal hátvédet tavaly június végén már gyógyultnak nyilvánították, július elején pedig újra edzésre jelentkezett a New Englandnél. Néhány héttel később pedig már a pályára is visszatérhetett.
Azóta rendszeresen kontrollvizsgálatra kell járnia és élete végéig gyógyszert kell szednie. De profi karrierjét folytathatta. És most az ellen a New York Red Bulls ellen készülhet, amelynek a legnagyobb sztárja, Thierry Henry is támogatásáról biztosította, amikor napvilágra kerültek a vele kapcsolatos hírek.
"Minden jót kívánok Kevinnek és családjának. Ilyen helyzetben az ember sokszor egyedül érzi magát. Nem ismerem őt személyesen, de jobbulást kívánok neki." - mondta tavaly Henry.
Alston tehát csapattársához, Charlie Davieshez hasonlóan egy egészen hihetetlen visszatérést produkált a profi foci világába. De ha az elmúlt évek eredményeit nézzük, akkor az egész New England Revolutionre igaz, hogy képesek a feltámadásra. A csapat irányítását 2011-ben vette át Jay Heaps, aki játékosként 9 éven át szolgálta a klubot.
Akkor reménytelen volt a klub helyzete, szürke kiscsapatként messze voltak a rájátszástól és így attól is, hogy felidézzék a 2000-es évek elejének-közepének fénykorát, amikor négy MLS-döntőt játszott a Revolution. De Heaps érkezésével valami megváltozott, a Revs évről-évre jobb eredménnyel zárta az alapszakaszt. 2011-ben csak 5 győzelmet arattak és 28 pontot szereztek. 2012-ben már 9 győzelmük volt és 35 pontjuk. 2013-ban 14 győzelmük és 51 pontjuk. Idén pedig 17 győzelmük és 55 pontjuk. Egészen hihetetlen ez a robbanásszerű növekedés, a kérdés pedig csak az marad: hol van ennek a szériának a vége? Határ a csillagos ég?
Nem véleten, hogy a szurkolók is belelkesedtek. A szezon végén már több mint 30 ezer ember látogatott ki a meccsekre, amire nagyon rég volt példa. A Toronto elleni találkozó során összegyűlt 32,766 fős nézősereg minden idők harmadik legnagyobb Revs-közönsége volt. Ezek után nem meglepő, hogy a Revolutiont tulajdonló Kraft-család egy új labdarúgó-stadion építésén gondolkodik, megszüntetve ezzel a Revs társbérletét a szintén a Krafték által tulajdonolt New England Patriots-szal.
Ha 30 ezren nem is, de közel 1200-an most is elkísérik majd a csapatot a New York Red Bulls otthonába. A drukkerek még egy hivatalos közleményt is közzétették egy bostoni napilapban, melyben csapatukat bíztatják:
"Tanárok vagyunk, mérnökök, diákok, jogászok, kórházi nővérek, katonák, cégvezetők, zenészek, tűzoltók, mentősök, rendőrök. De hetente egyszer 90 percig egyek vagyunk! Együtt ugrálunk, amíg meg nem fájdul a térdünk. És ütjük a dobokat, amíg a kezünk bírja. Ezért a csapatért lélegzünk és élünk. 1150-en útra kelünk november 23-án és ott leszünk veletek a Red Bull Arénában. Felemelünk majd Titeket, ha elbuktok és támogatunk, ha megbotlotok. Lázadók vagyunk, mi vagyunk a lovasság, egy igazi hadereg. New England-drukkerek vagyunk, amíg csak élünk. Gyerünk srácok! Közel a cél, a trófea csak rátok vár!" - írták.
Hangzatos szavak. Azonban a vágyott trófea megszerzéséhez előbb a New York Red Bullson kellene túljutni, ez pedig nem lesz egyszerű feladat. Idén a New York Red Bulls volt az egyetlen csapat a keleti főcsoportban, amely nem kapott ki egy meccsen sem a Revolutiontől. Sőt, a bikák mindkét összecsapást megnyerték! Az elmúlt hetekben pedig még inkább formába lendültek. Az alapszakasz gólkirálya (Bradley Wright-Phillips), a rájátszás talán eddigi legjobbja (Péguy Luyindula) és a klasszis Thierry Henry méltó riválisai a Revsnek. Az pedig még félelmetesebbé teszi ezt a triót, hogy hazai pályán mindent bele fognak adni. Főleg azért, mert korántsem biztos, hogy a visszavágón a legerősebb összeállításban tudnak majd felállni a bikák. Thierry Henry ugyanis egész MLS-karrierje során ódzkodott attól, hogy műfüvön lépjen pályára, márpedig a Revolution otthona, a Gilette-stadion egy műfüves pálya. Hasonlóan gondolkodik Jameson Olave, a Red Bulls hátvédje is. Ha ők ketten most is ragaszkodnak korábbi szokásukhoz, akkor az Henry-Olave duó kiesése alaposan átírja majd a párharc második összecsapásának esélyeit. Ez pedig csak egyet jelenthet: A Red Bulls az első meccsen mindent elsöprő erővel fog támadni, hogy magabiztos gólkülönbséggel utazhasson a műfüves Revs-katlanba.
De ahogy korábban is írtam, a Revs játékosai a túlélés mesterei. Felejthetetlen párharc lesz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.