Ma elkezdődik a legtöbb amerikai légióst foglalkoztató európai topliga, a Bundesliga 57. szezonja, melyet Magyarországon a SportTV közvetít.
Tavaly számos jenki rekord dőlt meg a Bundesligában. Például a Borussia Dortmund csapatából a Chelsea-hez igazoló Christian Pulisic amerikai átigazolási rekordot döntött meg a vételárával: 64 millió eurót fizetett érte a londoni klub. Az üzletet januárban ütötték nyélbe a felek (ezt követően a Pulisic még fél évet kölcsönben Dortmundban töltött). Ezzel ez lett a tavalyi szezon legdrágább kimenő transzfere a Bundesligában, egyúttal Pulisic minden idők 3. legnagyobb áron értékesített Bundesliga-játékosa lett (a Chelsea új sztárjáról ide kattintva olvashattok bővebben).
De nem ez volt az egyetlen amerikai csúcsdöntés. Tavaly 12 egyesült államokbeli játékos kapott bizonyítási lehetőséget a Bundesligában, ez pedig példátlan eredmény. Ahogy az is új rekord, hogy a 12 futballista közül 8-an a gólt is tudtak szerezni.
A következőkben a Sport TV Bundesliga-szakértőjével, Mészáros Ábellel közösen tekintjük át, mi várhat idén a Bundesliga amerikai játékosaira.
Mert bizony Christian Pulisic távozásával is bőven lesz olyan jenki tehetség, akire érdemes lesz odafigyelni!
FELNŐTT VÁLOGATOTTAK
Elsőként az amerikai felnőtt válogatott azon kulcsembereit vesszük sorra, akik a Bundesligában keresik a kenyerüket. Pulisic ugyan távozott, de az Egyesült Államok nemzeti csapata így is jelentősen támaszkodik majd a Bundesligára,
Tyler Adams, RB Leipzig
(20 éves, 10-szeres válogatott középső középpályás)
„Pulisic után a második legjobb amerikai játékos Tyler Adams” – mondta nemrég róla egykori edzője, Jesse Marsch a Jenkifocinak adott exkluzív interjújában. A New York Red Bulls egykori saját nevelésű játékosa rászolgált ezekre a szavakra, hiszen fiatal életkora dacára mindenféle zökkenő nélkül vette fel a Bundesliga ritmusát azt követően, hogy idén januárban áttette székhelyét a lipcsei testvérklubhoz.
Rettentően rövid idő alatt alapember lett. 17 mérkőzést játszott úgy a Leipzig, hogy ő már a játékosuk volt. 8-szor kezdő volt, 2-szer becserélték, 5 találkozót sérülés miatt hagyott ki, karrierje első Bundesliga-meccsét pedig a cserepadról nézte végig. Februárban már rögtön a hónap legjobb Bundesliga-újoncai közé jelölték.
A minimum 10 találkozón pályára lépő 28 év (!) alatti futballisták között a 20 éves Adamsnek volt a legjobb szerelés/meccs átlaga az egész Bundesligában. Emellett az előrejátékban is bizonyított: két gólpasszal zárta a szezont. Egyetlen aggasztó dolog vele kapcsolatban az elhúzódó lágyéksérülése, melyben szerepet játszhatott, hogy a CONCACAF Bajnokok Ligája, majd az MLS-terhelés után szinte pihenőidő nélkül érkezett meg a Bundesligába.
„Tyler a fiatal kora dacára egy elképesztően meghatározó személyiség. A csapat rögtön befogadta, mindenféle fenntartás nélkül.” – mondta róla Ralf Rangnick, a Leipzig előző vezetőedzője.
De milyen sorsra számíthat az idei szakvezető, Julian Nagelsmann útmutatása mellett? Ezt kérdeztem Mészáros Ábeltől.
ÁBEL VERDIKTJE: Adams megahatározó figura lehet Nagelsmannál is. Bár furcsa lágyéksérülése miatt (talán picit sokat játszatta Rangnick) csak nemrég állt újra edzésbe, viszont jó hír, hogy a csütörtöki edzésen majdnem teljes értékű munkát tudott végezni. Játékintelligenciája, dinamikussága miatt a rutinos, de a tavasszal a vele szembeni párharcot elvesztő Diego Demmét megint kiszoríthatja a hatos posztról, azonban valószínűleg Kevin Kampllal is meg kell majd küzdeni. Jó hír, hogy abszolút „Nagelsmann-játékosnak” tűnik, így a jövő mindenképp az övé.
John Brooks, Wolfsburg
(26 éves, 37-szeres válogatott középhátvéd)
A berlini születésű játékos 2017-ben sokakat meglepett azzal, hogy több mint 130 mérkőzés után elhagyta nevelőklubját, az akkor még Dárdai Pál által edzett Hertha BSC-t és a Wolfsburghoz szerződött. A nagyjából 20 millió eurós átigazolás amerikai rekordnak számított, mely csak Christian Pulisic Chelsea-be szerződésekor dőlt meg.
Brooks első wolfsburgi szezonját azonban azonban két nagyobb sérülés nehezítette, így csak 9 találkozón tudott játszani. Pikáns, hogy míg új csapata osztályozóra kényszerült, míg az általa elhagyott Hertha a 10. helyen végzett. A következő szezon azonban már őt igazolta: csapata EL-selejtezőt érő 6. helyen végzett, amiben nem kis szerepe volt az immáron szinte kifogástalan fizikai állapotban lévő Brooksnak. Szinte az egész évet végig játszotta (az utolsó négy forduló során kényszerült csak a lelátóra térdsérülése miatt), méghozzá nem is akárhogyan
A Bundesliga összes hátvédje közül ő nyerte meg 3. legjobb arányban a légi párbajokat. Emellett ő mutatta be meccsenként a 7. legtöbb tisztázást átlagosan. Az előrejátékban pedig egy középhátvédhez képest kifejezetten hatékony volt: 3 góllal és 2 gólpasszal zárta az évet. Hiába,
Ábeltől azt szerettem volna megtudni, hogy Brooks képes lesz-e idén ismét Bundesliga legjobb védői közé emelkedni.
ÁBEL VERDIKTJE: Erre minden esély megvan – a tavalyi sérülése miatti felkészülésbeli lemaradás dacára. A hétvégi kupameccset még kénytelen volt kihagyni, de Glasner alatt a 3 védős rendszer egyik oszlopa lesz.
Weston McKennie, Schalke 04
(20 éves, 14-szeres válogatott középső középpályás)
McKennie Adams-szel és Brook-szal ellentétben egy viszonylag hosszabb egészséges időszakon van túl – tőle kissé szokatlan módon. A korábban eléggé sérülékenynek megismert amerikai játékos így végig ott lehetett az amerikai válogatottban a nyári Aranykupán, melyen az ezüstérmes csapat színeiben egy gólt szerzett.
A fiatal „pitbull” esetében talán annak is köszönhető az utóbbi időben kifogástalan fizikai állapota, hogy kezd lehiggadni, nem megy bele ész nélkül és maximális sebességgel minden párharcba és nem fut fel őrülten minden támadással. Ez a fajta mentális fejlődés is közrejátszhatott abban, hogy a nyáron még a Kicker is arról cikkezett, hogy 20 éves kora dacára ő is jelölt a Schalkénál a csapatkapitányi karszalagra. Végül a 22 éves Alex Nübel kapta ezt az elismerést az új edző, a korábbi amerikai válogatott, német származású szakember, David Wagner döntése értelmében.
McKennie-re ennek ellenére nagy jövő vár a kék-fehéreknél, ennek legfőbb jele, hogy a nyár elején 2024-ig szóló szerződés-hosszabbítást írt alá a klubnál. A Schalke ugyan tavaly rettentően gyatra szezon futott (14. hely a bajnokságban, a BL-ben 7-0-s pofon a Manchester City-től), de az amerikai futballista a húzóemberek közé tartozott. A 21 éven aluli játékosok közül ő nyerte a második legtöbb légi párbajt az egész Bundesligában. Az összes versenysorozatot számítva a szezon végén 2 góllal és 6 gólpasszal zárt.
Tette mindezt úgy, hogy Domenico Tedesco, majd Huub Stevens irányítása mellett sem volt állandó posztja a csapatban. Az eredetileg középső középpályás McKennie játszott középhátvédet, jobbhátvédet, védekező középpályást, támadó középpályást, valamint középcsatárt is az elmúlt szezon során.
Mészáros Ábeltől azt kérdeztem, hogy idén számíthat-e nagyobb állandóságra az FC Dallasnál nevelkedett McKennie.
ÁBEL VERDIKTJE: „Ideális esetben övé lesz az Omar Mascarell melletti box to box poszt, de egyelőre a labdával magabiztosabb Suat Serdar jobban teljesített az előszezonban. A sérülések (Raman) miatt jobbszélen is bevetette David Wagner, ott is egész szép dolgokat produkált.”
Josh Sargent, Werder Bremen
(19 éves, 7-szeres válogatott csatár)
A Missouriban született támadó csatár a bemutatkozások mestere, ez nem is kétséges. Sargent tavaly debütált a Bundesligában a Werder Bremen színeiben, méghozzá góllal. A Düsseldorf elleni 3-1-es győzelem során talált be a hálóba. De ez nála szinte természetes volt. Miért? Mert Sargent eddigi pályafutása során gólt lőtt az első U20-as válogatott mérkőzésén, az első felnőtt válogatott mérkőzésén, valamint az első tétmeccsén a Werder tartalékjai között. Pont a profi klubdebütálást hagyta volna góltalanul? Karrierjéről ide kattintva olvashattok bővebben.
Azt a parádés december 7-i debütálást még egy találat követte ugyanabban a hónapban: december 22-én Gulácsi Péter és a Leipzig hálóját vette be egy 3-2-es vereség során. Egy forduló kivételével egymást követő tíz játéknapon állandóan játéklehetőséget kapott Florian Kohfeldttől. Mindez a Stuttgart elleni mérkőzésen csúcsosodott ki, amikor karrierje során először volt kezdő a klubcsapatában. Ez a meccse viszont nem valami emlékezetes. Keveset tudott belépni az összjátékba, keveset találták meg a labdákkal, passzpontossága pedig még így is csak 76 százalékos volt. Közvetlen gólhelyzetbe nem tudott kerülni.
Ezután a meccs után teljesen kikerült a képből Kohfeldtnél. Az utolsó 10 fordulóban mindössze 7 perc bizonyítási lehetőséget kapott. A játékhiány pedig a válogatott karrierjére is hatással volt: nem kapott meghívót sem az U20-as világbajnoki keretbe, sem a CONCACAF Aranykupára.
Később úgy nyilatkozott, próbál motivációként tekinteni erre a csalódásra: „Először nagyon frusztrált, hogy nem utazhattam az Aranykupára. Most viszont már úgy vagyok vele, hogy csak éhesebbé tett a sikerre. Be akarom bizonyítani mindenkinek, hogy mire vagyok képes.” – mondta Sargent.
Én is ezt kérdeztem Mészáros Ábeltől...Vagyis hogy mire lehet képes Sargent az előttünk álló szezonban. Képes lesz kilépni a peremember szerepköréből?
ÁBEL VERDIKTJE: „Egyelőre úgy néz ki, hogy mindenképp több szerepet kap, mert ugye Max Kruse távozásával megnyílt egy hely. A tankszerű középcsatár Füllkrug leigazolásával konkurenciát kapott, de a jobboldali csatár posztján Johannes Eggestein előtt van a rangsorban. Úgy tűnik a Werder 4-3-3-jában elől Rashicának (balszél) és Oszakónak (középen) fix helye van. Így ellenféltől függően jobbra a mozgékony Sargent (4-3-1-2-ben jobboldali csatár,) vagy a target man Füllkrug kezdhet, de Sargent valószínűleg 1000 játékperc fölé megy majd.”
Zack Steffen, Düsseldorf (kölcsönben a Man. City-től)
(24 éves, 15-szörös válogatott kapus)
A pennsylvaniai születésű kapus a nyár folyamán került a Düsseldorfhoz, miután a Manchester City előbb megvásárolta őt a Columbus Crew-tól aztán kölcsönadta a németeknek. A City-nek mindenképp meg kellett lépnie ezt a transzfert, hiszen Steffennek nem volt meg az a minimális válogatottságszáma az elmúlt két évben ahhoz, hogy megkapja a brit munkavállalási engedélyt.
Steffen nem most először fogja megtapasztalni Németország légkörét, hiszen ifistaként a Freiburgnál nevelkedett, majd a klub tartalékegyüttesének hálóját is védte 20 évesen. Ezt követően tért haza az MLS-be, ahol előbb a Columbus Crew, majd az egész liga talán legjobb kapusa lett. A szavazók szerint efelől nem is volt kétség 2018-ban, amikor az MLS legjobb hálóőrének választották.
Ő is azok közé a játékosok közé tartozik, akik az amerikaiak tragikus trinidadi vb-selejtezős buktáját követően kerültek be a nemzeti csapatba. Azóta viszont kirobbanthatatlan onnan. Jelenleg egyértelműen övé az első számú mez, még akkor is, ha hajlamos az olyan ifjúkori megingásokra, mint amilyeneket a Venezuela vagy Jamaica elleni barátságos meccseken produkált. Hozzá kell tenni, hogy az említett hibákat követően viszont az Aranykupán rendkívül megbízhatóan védett.
Az persze nagy talány, hogy Németországban is képes lesz-e kiemelkedő teljesítményre, kap-e egyáltalán elegendő játéklehetőséget ehhez. Mészáros Ábeltől azt kérdeztem, Steffen lesz-e a Düsseldorf első számú kapusa?
ÁBEL VERDIKTJE: Abszolút, hiszen Michael Rensing tavaly a liga 5 legrosszabb kapusa között volt, és még ráadásul vállsérüléssel is bajlódik. A lábbal is megbízható és atletikus Steffen már csak e két kvalitása miatt is jobb megoldás, mint a szebb napokat látott 35 éves korábbi Bayern-kapus Rensing, így vélhetően sokat látjuk majd az amerikait.
EGYKORI VÁLOGATOTTAK, PERIFÉRIÁN
Most következzenek azok az amerikai Bundesliga-futballisták, akik sokszoros válogatottnak mondhatják magukat, de az utóbbi időben kikerültek a képből a nemzeti csapatnál.
Timothy Chandler, Frankfurt
(29 éves, 29-szeres válogatott jobbhátvéd)
A frankfurti születésű Chandler igazi Bundesliga-veteránnak számít. Közel 200 német élvonalbeli mérkőzés van a háta mögött a Nürnberg és a Frankfurt színeiben. Ez a szám ráadásul már rég 200 fölé kúszott volna, ha elkerülik a sérülések. Azonban ebben a tekintetben nem épp szerencsés alkat: profi karrierjéből több mint 500 napot hagyott ki sérülés miatt. Legutóbbi térdszalag-szakadására az egész 2018-19-es szezonja ráment.
Előtte alapembernek számított a Frankfurt együttesében, melynek színeiben 2017-ben Német Kupa-döntőt játszott a Pulisic-kel felálló Dortmund ellen (a finálét a Pulisic által kiharcolt tizenegyesnek köszönhetően a sárga-feketék nyerték). 2018-ban pedig ő is aranyérmet akaszthatott a nyakába a Bayern ellen megnyert kupadöntőt követően, hiszen sérülése dacára abban a sorozatban is játszhatott egy mérkőzést.
Amikor egészséges volt, Chandler modernkori szélsőhátvédként nem csak a védekezést oldotta meg kiválóan, de beadásai és felfutásai is halálos veszélyt rejtettek magukban. Ennek köszönhetően gólszerzőként vagy előkészítőként összesen 26 Bundesliga-találatban volt benne karrierje során.
Sajnálatos módon ebből a minőségi futballból vajmi keveset villantott meg az amerikai válogatott színeiben. Valahogy Jürgen Klinsmann sosem tudta kihozni belőle a Bundesligában mutatott teljesítményt, a német szakvezető menesztése óta pedig Chandler nem került szóba a válogatottnál.
De talán az anno Németországban is légióskodó Berhaltertől ismét figyelmet kaphat. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan játékban legyen Frankfurtban. Mészáros Ábeltől azt kérdeztem, mekkora esély van rá, hogy hosszú sérülése után ismét alapember legyen Chandler?
ÁBEL VERDIKTJE: Erre sajnos kevés esély van. Kár, mert Chandler személyes tapasztalataim alapján is roppant szimpatikusnak tűnik, Frankfurtban egyenesen imádják. A helyi születésű amerikai imádja a várost, és itt akarja befejezni pályafutását. Azonban a jövőre lejáró szerződése hosszabbításáról még nem volt szó. Főleg azért, mert több mint nyolchónapos kihagyás (és nem az első komoly térdsérülés) után pont a fizikailag leginkább megterhelő szárnyvédő posztján kellene szerepelni. Frankfurtban ez tavaly inkább szélsőt (is) jelentett. Ezen poszton Kostic és da Costa a kezdők, míg Erik Durm az első számú cserévé lépett elő. Bár a Tallinn elleni EL selejtezőn már becserélték Chandlert, egyelőre egy ilyen hosszú kihagyás után elég messze van a régi formájától, de lehet, hogy ma már az is kevés lenne…
Alfredo Morales, Düsseldorf
(29 éves, 13-szoros válogatott védekező középpályás)
A berlini születésű, Hertha-nevelés Alfredo Morales-szel kapcsolatban érdekesség, hogy 2011 és 2012 között még Dárdai Pál oldalán is játszott a kék-fehérek tartalékcsapatában. Ekkoriban Morales még feltörekvő tehetség volt, Dárdai pedig levezetett és az edzői tanulmányaival foglalkozott.
Morales kétszer is megnyerte a másodosztályt a kék-fehérekkel és az élvonalban is lehetőséget kapott. A kevés játékidő miatt aztán váltott és a másodosztályú Ingolstadthoz szerződött, akikkel aztán harmadszor is megnyerte a Bundesliga 2-t.
Náluk játszotta a legtöbb meccset, egy híján 150 találkozót. Tavaly váltott, amikor a Düsseldorfhoz került. A szezon elején alapember volt, aztán télen kikerült a csapatból, majd visszaküzdötte magát és folyamatosan kapta a 90 perceket. Márciusban egy sárga lapos eltiltást követően kihagyta a Schalke elleni meccset, amit 4-0-ra nyert meg a Düsseldorf. Érthető módon Friedhelm Funkel edző a kiütéses siker után nem szívesen változtatott együttesén, így Morales újra a kispadon találta magát. A szezont csereemberként fejezte be.
Furcsa jelenség vele kapcsolatban, hogy annak dacára, hogy már évek óta a Bundesliga 1-ben és a Bundesliga 2-ben focizik, az amerikai válogatottban kevés játéklehetőséget kapott. Összesen 13 meccsen lépett pályára, ebből csak egy volt tétmérkőzés (a 2015-ös Aranykupán). Legutóbb 2016. május 22-én a Puerto Rico elleni barátságos meccsen láthattuk a nemzeti csapatban.
Mészáros Ábeltől azt kérdeztem, képes lehet-e Morales az előttünk álló szezonban olyan teljesítményt nyújtani, hogy ismét felfigyeljenek rá Amerikában.
ÁBEL VERDIKTJE: Erre talán csak Gregg Berhalter tudhatja a választ. Mindenesetre Morales egyre inkább alapember és a Westdeutsche Zeitung szerint a felkészülési időszak nyertese. Hogy ez mire lesz elég szezon szinten, az kérdőjeles. Én a kiesés elleni küzdelemre tippelek így Raman és Lukebakio nélkül. Hogy ez elég lehet-e a válogatotthoz, abban nem vagyok biztos.
Fabian Johnson (Borussia Mönchengladbach)
31 éves, 57-szeres válogatott szélső
A müncheni születésű, egykori német U21-es Európa-bajnok Fabian Johnson a világbajnokságra már az amerikai válogatott színeiben jutott ki. A jenkik egyik legjobbja volt a 2014-es tornán. Akkoriban elképzelhetetlen volt nélküle az Egyesült Államok csapata. Sőt, volt idő, amikor a legtöbb szurkoló őt nevezte meg, mint a nemzeti csapat legjobb képességű játékosát.
Azóta sok év és sok sérülés múlt el… Fabian Johnson legutóbb 2017 szeptemberében szerepelt a csillagos-sávos együttesben. Az az esztendő egyébként sem volt könnyű a szárnyvédőtől szélső támadóig bármilyen poszton bevethető Johnson számára. Két komolyabb sérülést is elszenvedett abban 2017-ben. Izomprobémája megoldódott, azonban a második sérülése, a hátával adódó gondok tartósnak bizonyultak. Olyannyira 2017 augusztusa és 2018 májusa között 161 napot volt kénytelen kihagyni emiatt.
Szerencséjére klubja, a Mönchengladbach épp a makacs sérülés előtt, 2017 májusában hosszabbított vele szerződést (2020 nyaráig). Így nem fenyegette az veszély, hogy sérülten kell új csapatot keresnie. Johnson végül felépült, de dinamizmusa és sebessége már láthatóan nem a régi. Ez pedig a játékidején is meglátszik. A Gladbach egykori alapembere tavaly 27 mérkőzésen volt kerettag, ebből 9 meccset a kispadon ült végig, 7-szer becserélték és csak 11 alkalommal volt a kezdőcsapat tagja.
A szezon végén lejáró szerződése mellett Johnsonnak van még jövője a Gladbachnál? Ezt kérdeztem Mészáros Ábeltől.
ÁBEL VERDIKTJE: Kerettagként igen, az előszezonban inkább jobb és baloldali védőt játszott (csereként). De a Chelsea ellen és a hétvégi kupameccsen bal oldali középpályásként számított rá Marco Rose. Letámadásban és védekezésben sokra tartom, de szinte betegesen kerüli az 1:1 elleni szituációkat és “fél” előre passzolni. Ez egyik sem túl biztató jel, hát még a Rose féle dinamikus foci keretei között.
U-VÁLOGATOTT TEHETSÉGEK
Következzenek azok az ifjú tehetségek, akik még nem léptek pályára a Bundesligában, de az amerikai utánpótlás-válogatottak mezében már megmutatták, nagy jövő áll előttük.
Michael Edwards (Wolfsburg)
18 éves utánpótlás-válogatott középhátvéd
A D.C. Unitednél nevelkedett Edwards tavaly ősszel igazolt a Wolfsburghoz (miután betöltöte 18. életévét), azóta pedig elég gyorsan emelkedett a szerencsecsillaga.
Gyorsan alapember lett az U19-es együttesben, amellyel meg is nyerte a Junior Bundesliga regionális csoportját. Ezt követően az U23-as korosztályú tartalékcsapathoz vezényelték, ahol az idei szezonban már be is mutatkozott - igaz, védekező középpályásként. Nyáron pedig együtt edzhetett a nagyokkal.
Hogy sor kerülhet-e idén a debütálására a Bundesligában? Erről kérdeztem Ábelt.
ÁBEL VERDIKTJE: Úgy érzem, ő már kinőtte az U19-et. Az U23-as már be is mutatkozott védekező középpályásként a HSV II ellen. A sebessége és fizikuma már megvan a Bundesligához.
Ulysses Llanez (Wolfsburg)
18 éves utánpótlás-válogatott középpályás
A mindössze 18 éves Llanez tagja volt az idei U20-as világbajnokságon negyeddöntőig jutó amerikai válogatottnak. Három mérkőzésen is lehetőséget kapott, jelentős szerepe volt abban, hogy a jenkik a nyolcaddöntőben búcsúztatták a topfavorit Franciaországot.
A kaliforniai Lynwoodban született Llanez a Los Angeles Galaxy akadémiájának egyik legígéretesebb növendéke volt, mielőtt az idén tavasszal Németországba szerződött a Wolfsburg együtteséhez. A Galaxy korosztályos gárdáiban 79 mérkőzésen 48 gólt jegyzett.
Labdabiztos, kreatív, jól cselező és gyors játékos, akinek remek érzéke van a beadásokhoz. Alapvetően jobblábas, de ballal sem ügyetlen. Emiatt mindkét szélen bevethető. A különböző elemzések azt is kiemelik vele kapcsolatban, hogy korosztályához képes meglehetősen nagy lövőerővel rendelkezik.
A regisztrációs szabályok miatt csak néhány napja mutatkozhatott be a Wolfsburg U19-es csapatában, ahol rögtön letette a névjegyét: egy gólpasszal és két góllal debütált, ebből az egyik szépségdíjas, távoli találat volt.
Mészáros Ábel most elárulja, hogy Llaneznek van-e esélye arra, hogy idén a Bundesligában is megmutassa, mire képes:
ÁBEL VERDIKTJE: Nem sok…Egyelőre az U19-ben kell bizonyítania. Vannak páran előtte a rangsorban és előre több embert is igazolt a Wolfsburg.
Lennard Maloney (Union Berlin)
19 éves utánpótlás-válogatott hátvéd
A berlini születésű Maloney 12 éves kora óta az Unionnál nevelkedik. Édesapja amerikai, édesanyja német (hasonlóan Brooks-hoz, Chandler-hez, Johnsonhoz és Moraleshez). Az Unionnál végigjárta a ranglétrát. Előbb az U15-ös, majd az U17-es együttesben, aztán az U19-es gárdában csillogtatta meg tudását. Minden korosztályban viszonylag gyorsan meghatározó játékossá vált. Sőt, az U19-eseknél még a csapatkapitányi karszalagot is viselhette.
A tavalyi szezon második felében már rendszeresen ott volt a másodosztályban a feljutásért harcoló felnőttcsapat kispadján. A Greuter Fürth elleni mérkőzésen pedig kezdőként be is mutatkozott a "nagyok" között.
Maloney olyan hátvéd, aki bátran vállalja a fizikai kontaktust, a test-test elleni párharcokat, nagyon agilis futballista. Középhátvédként, jobbhátvédként és védekező középpályásként is bevethető. "Olyan játékos vagyok, aki bármelyik ellenfelet levadássza, akinél a labda van, aztán odaadom valakinek az én csapatomból, aki kezd is vele valamit." - jellemezte nemrég magát az American Soccer Now-nak.
Korábban többször is szerepelt a német korosztályos válogatottakban, de tavaly az amerikai színekre váltott: 2018 szeptemberében debütált a jenkik U20-as válogatottjában.
Hogy a Bundesligában is debütálhat-e? Erről kérdeztem Mészáros Ábelt.
ÁBEL VERDIKTJE: Elég biztos klubforrásból tudom, hogy azt ő szeretné, ha kölcsönadnák, a több játéklehetőség reményében. Ez be is fog következni az értesüléseim szerint.
Gio Reyna (Borussia Dortmund)
16 éves utánpótlás-válogatott középpályás
Giovani Reynáról nemrég írtam egy hosszabb portrét a Jenkifocira, melyet IDE KATTINTVA el is olvashattok. Mint azt minden bizonnyal sokan tudjátok, Giovani nem más, mint a korábbi 112-szeres amerikai válogatott Claudio Reyna fia.
Az édesapja által klubigazgatóként működtetett New York City FC-ben nevelkedett, ahol mindössze 14 évesen tagja volt a Generation Adidas Cup utánpótlástornát megnyerő U17-es csapatnak. Mi több az ifjú Reynát a torna a legjobb játékosnak választották. Egy hónapra rá az amerikai U15-ös válogatott tagjaként 4 gólt lőtt és 4 gólpasszt adott a világszerte nagy elismerésnek örvendő Torneo Delle Nazioni nemzetközi ifjúsági kupán. A döntőben ő jegyezte a győztes találatot Anglia ellen.
"Életkorához képest Giovani elképesztő fizikai adottságokkal rendelkezik. Emellett remekül olvassa a játékot. A kapu előtt veszélyes és taktikailag nagyon érett. Okos fiú, aki eddig csak ígéretes dolgokat mutatott" - mondta róla a New York City FC felnőttcsapatának akkori edzője, a korábbi Európa- és világbajnok Patrick Vieira.
Giovani idén tavasszal ezüstcipős és ezüstéremes lett az amerikai válogatottal az U17-es CONCACAF-bajnokságon és bekerült természetesen a torna álomcsapatába is. Játékát hatalmas munkabírás, okos passzok jellemzik. Remek irányító, aki igazán diktálja a játék ritmusát, de támadó középpályásként is magabiztos teljesítményt tud nyújtani.
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy felfigyelt rá a Dortmund. Reyna az édesanyja révén portugál (tehát EU-s) útlevéllel is rendelkezik, így már 16 évesen aláírhatott a sárga-fektékhez.
Lucien Favre nem sokat vacakolt, rögtön magával is vitte a kis Reynát felnőttcsapat amerikai felkészülési turnéjára. Persze tagadhatatlan, hogy a döntés mögött marketing-szempontok is meghúzódtak, de mindez nem érdekelte Giót, ő meg akarta ragadni a lehetőséget. A Seattle elleni 3-1-es siker során jó játékkal, a Liverpool ellen 3-2-re megnyert meccsen pedig már gólpasszal bizonyította: van benne potenciál.
"Gio fizikai felépítését elnézve senki sem mondaná meg róla, hogy 16 éves. Robosztus játékos, aki érti a focit."- mondta róla Roman Bürki, a Dortmund kapusa.
"Világszinten is ő az egyik legkiemelkedőbb középpályás-tehetség. Remek technikai adottságai vannak és igazi csapatjátékos. Nem azért igazoltuk, hogy csak az ifi-szinten villogjon. Egyértelmű perspektívát jelöltük ki számára. Azért igazoltuk, mert megvan benne a potenciál, hogy egy nap a Signal Iduna Parkban lépjen pályára." - jelentette ki Lars Ricken, korábbi német válogatott középpályás, a Borussia Dortmund ifjúsági csapatokért felelős koordinátora.
Hogy mikor jöhet el ez a nagy nap? Erről kérdeztem Mészáros Ábelt.
ÁBEL VERDIKTJE: A Dortmund ugyan Schürrle, Philipp, Kagava, Isak távozásával szépen lefogyasztotta a felesleges támadók számát, ám Hazard és Brandt személyében két új szélen is bevethető játékos jött. Reus és Sancho helye biztos, elől Alcácer küzd Götzével, de Wolf, Bruun Larsen és Raphael Guerreiro, sőt újabban Achraf Hakimi is inkább a széleken villog. Így az U19-ben már beköszönő (és két gólpasszt is kioztó) Gio csak valami hatalmas sérüléshullám esetén kaphat szerepet az idei szezonban, ő inkább a jövő embere. Kivéve, ha mondjuk tíz ponttal vezeti a bajnokságot a BVB május elején…
Chris Richards (Bayern München)
19 éves utánpótlás-válogatott középhátvéd
A Bayern München és az FC Dallas közötti együttműködési megállapodás első példája volt a Dallasban nevelkedett Chris Richards Münchenbe szerződése. Richards tavaly nyáron először kölcsönjátékosként került a bajor klubhoz, ahol felkészülési mérkőzéseken még az első csapatban is pályára léphetett.
A kölcsönjáték során Richards elnyerte a német sztárcsapat szakmai stábjának elismerését és végleg leszerződtették: 1,5 millió dollárt kaszált vele nevelőklubja az FC Dallas. Gyorsan alapember lett a Bayern München U19-es együttesében, ahol eddig összesen 29 mérkőzésen kapott lehetőséget a korosztályos bajnokságban és az ifjúsági BL-ben.
Energikus középhátvédként jellemzik őt, aki remekül olvassa a játékot és képes megbízható passzjátékot produkálni, így ki tudja venni a részét a labdakihozatalból és a támadások felépítéséből is. 188 cm-es magasságával a levegőben is erős, de a labdával sem ügyetlen.
Mindezt a nyári U20-as világbajnokságon is megvillantotta, ahol ő volt az egyik legjobb játékos a negyeddöntőig menetelő amerikai válogatottban. A nyári felkészülés során kisebb bokasérülést szenvedett, ami hátráltatta az alapozásban.
Lehet esélye Richardsnak idén a bajor szuperklub felnőttcsapatában pályára lépni? Ezt a kérdést szegeztem Ábelnek.
ÁBEL VERDIKTJE: Szinte kizárt, hogy idén debütáljon. A Bayern beerősített belső védő poszton (Lucas Hernandez, Pavard) és Jerome Boateng is maradt. Jelenleg Süle, de még Javi Martínez is előtte van a nagycsapatnál, míg a tartalékban Lars Lukas Mai nagyobb tehetség. Emellett egy bokasérülés is hátráltatta, így még a harmadosztályba feljutó Bayern II-ben sem léphetett pályára.
Brady Scott (1. FC Köln)
19-éves utánpótlás-válogatott kapus
A kaliforniai születésű hálóőr 2017 óta tagja a Bundesligába való visszajutást idén kiharcoló Köln együttesének. Egy próbajátékon nyerte el a klubvezetők tetszését, akik fokozatosan építik fel őt. Előbb az U19-es együttes hálóját bízták rá, majd a tartalékcsapat következett, közben pedig a nagycsapat edzéseit látogatta. Múlt ősszel egy kupamérkőzésen pedig a felnőttek kispadjára is leülhetett. A nagyok között történő bemutatkozást végül megakadályozta, hogy Scott a szezon közben sérülést szenvedett, csak idén nyár elejére került ismét száz százalékos állapotba.
Így ott lehetett az U20-as világbajnokságon negyeddöntőig menetelő amerikai válogatottban is. Scottnak ez már a második U20-as vb-je volt, mivel a 2017-es tornán is ott volt cserekapusként. Fontos siker volt számára az is, hogy a 2018-as U20-as Aranykupán megkapta a legjobb kapusnak járó Aranykesztyűt, miután 6 találkozón csak 2 gólt kapott.
A szakértők kiemelik, hogy remekül olvassa a játékot és a nyugodt magabiztosságot sugall a hátvédek számára. Stabil, konzisztens játékos. Játékát nem jellemzik nagy bravúrok, de a nagy bakik is távol állnak tőle.
"Brady-nek minden adottsága megvan ahhoz, hogy remek kapus váljon belőle. Jó érzékkel nyúl a labdához és a lábmunkája is sokat fejlődött. Határozott kiállása van a tizenhatoson belül és jók a reflexei. Emellett van benne egyfajta sikeréhség, mindig ő akar lenni a legjobb játékos a pályán. Emellett nagyon-nagyon alázatos futballista, egy okos, jó srác. Remek profi lesz belőle." – mondta róla Tony Meola, 100-szoros amerikai válogatott kapuslegenda.
Meola után pedig következzék Mészáros. Vagyis Ábel elmondja, hogy idén áteshet-e Scott a „tűzkeresztségen” a felnőttcsapatban.
ÁBEL VERDIKTJE: Csak akkor látok esélyt a bemutatkozására, ha Timo Horn, vagy Thomas Kessler komolyabban megsérül. Viszont a Köln második csapatában idén mindhárom meccsen védett, ami biztató a jövőre nézve.
Nick Taitague (Schalke)
20 éves utánpótlás-válogatott középpályás
A virginiai születésű középpályást nemrég még az amerikai labdarúgás egyik legnagyobb reménységeként tarttották számon. A korosztályos válogatottakban rendre kitűnt a mezőnyből. Az U18-as nemzeti csapat tagjaként egy alkalommal néhány nap leforgása alatt összesen 4 gólt lőtt Szlovákia, Magyarország és Csehország ellen. A magyarok elleni 3-1-es siker során duplázott és a mezőny legjobbja volt.
Üstökösként ívelt felfelé a pályája: 18 évesen csatlakozhatott a Schalke akadémiájához, ahol szintén a klub legkiemelkedőbb tehetségei között tartották számon.
Kimagasló játékintelligenciájával, brilliáns passzjátékával és labdabiztosságával megelőzte kortársai tudását. Eredetileg irányító középpályás volt, de a Schalkénál a széljátékot is kitanulta.
Többek között Weston MCKennie és Haji Wright csapattársaként a 2017-2018-as szezonban elődöntőig jutott a Schalkéval az U19-es Bundesligában. Épp úgy tűnt, hogy McKennie-vel karöltve kopogtatni kezd a felnőttcsapat ajtaján, amikor hátsérülések hosszú sorozata kezdte el megkeseríteni az életét.
Tavaly mindössze 3 alkalommal tudott pályára lépni a tartalékcsapatban. Januárban úgy nézett ki, ismét 100 százalékos állapotban kerül és akár ott lehet a nyári U20-as világbajnokságon is, de újra partvonalra kényszerült.
Nemrég műtéti úton próbálták végleg helyretenni a visszatérő egészségügyi problémát, amely egyelőre sikeres megoldásnak tűnik, mivel Taitague újra együtt edz a tartalékokkal. Kérdés, hogy van-e még jövője a Schalke nagycsapatánál...
ÁBEL VERDIKTJE: Sajnos ez szinte kizárt, nyáron gerincműtéte volt, egyelőre a rehabilitáción van túl és már edz, de kérdéses, hogy belőle egyáltalán lesz-e profi futballista.
„FUTOTTAK MÉG”
Khyri Shelton (Paderborn)
26 éves támadó
Khyri Shelton olyan fura figurája a németországi amerikai légiónak, aki sehova sem sorolható. Sem utánpótláskorú tehetségnek nem mondhatjuk (már a 26. életévét tapossa), sem a felnőtt válogatott oszlopos tagja, sem. Utóbbi olyannyira igaz rá, hogy még soha nem lépett pályára az amerikai felnőtt nemzeti tizenegyben.
A korábban a Sporting Kansas City-ben Sallói Dániel csapattársaként szereplő Shelton januárban szerződött az akkor még másodosztályú Paderbornhoz, ahova sérülten érkezett meg, így végül mindössze 2 találkozón kapoTt játéklehetőséget a Bundesliga 2-ben - akkor is csereként.
Ami az MLS-es pályafutását illeti: Shelton Kansasben 20 mérkőzésen 15-ször volt kezdő és 2 gólt lőtt, valamint 5 gólpasszt osztott ki a kékeknél. Háromszor épp Sallói Dánielt szolgálta ki. Egyszer pedig fiatal honfitársunk készítette elő az amerikai csatár gólját. Noha támadójátékban nem volt túlzottan produktív, de mezőnymunkáját és hozzáállását rendszeresen megdicsérte Peter Vermes edző.
Korábban a New York City FC játékosa is volt, ahol 54 meccsen 6 gólig és 7 gólpasszig jutott. Az NYCFC az MLS 2015. évi SuperDraftján második kiválasztottként draftolta őt.
De térjünk vissza a jelenbe és Németországba. Az előzmények ismeretében érdekes kérdés, hogy egyáltalán szerepet kaphat-e a Bundesligában az amerikai támadó. Ezt kérdeztem Mészáros Ábeltől.
ÁBEL VERDIKTJE: Csak a Lazio elleni felkészülés meccsen játszott, és egyelőre valószínűleg inkább kölcsönadják, a Fürth lehet a befutó.*
*A Neue Westfälische legfrissebb értesülései szerint Shelton olyannyira meggyőzően teljesített a Német Kupa első fordulójában a Rödinghausen elleni győzelem során, hogy a vezetőség valószínűleg mégsem adja kölcsön őt. Így nyitva maradhat a kapu a Bundesliga-debütálásra.
A cikket írta:
Kun Tamás, a Jenkifoci szerzője
Közreműködött:
Mészáros Ábel, a Sport TV Bundesliga-szakértője
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.