Az Egyesült Államok csapata a Németország elleni 1-0-ás veresége dacára továbbjutott a világbajnokság G-csoportjából. Löwék elleni nem remekeltek Klinsmann fiai, láthatóan érződött rajtuk a szoros menetrend és a sok utazás miatti fáradság. Egy játékos azonban frissen érkezett és sokaknak bizonyított: a vb-n eddig kevés lehetőséghez jutó Omar Gonzalez mutatta meg, hogy mit tud. Ő lett a hét játékosa!

Az amerikaiak Amazóniából érkeztek a németek elleni meccsre, a csapaton pedig látható volt a manausi forróság és magas páratartalom hatása. A jenkik lassan mozogtak Lahmék ellen és láthatóan utolsó erőtartalékaiakat mozgósították annak érdekében, hogy továbbjussanak a G-csoportból.

Ami végül sikerült. Ebben óriási szerepe volt a Los Angeles Galaxy játékosának, Omar Gonzaleznek, aki ezt megelőzően csak néhány percet játszott a vb-n. Klinsmann sokakat meglepett, amikor Gonzalezt nevezte a kezdőcsapatba a megbízhatóbbnak tartott, de érthetően fáradt Geoff Cameron helyett. Többek között ezen sorok írója is aggódott amiatt, hogy az utóbbi időszakban gyenge formát mutató Gonzalez bevetése rizikót jelent majd Németország ellen.

Nos, az MLS-ben 2011-ben az év védőjének választott 22-szeres válogatott játékos bebizonyította: tévedtem, tévedtünk. Az első percekben mutatott bizonytalankodása után ugyanis szinte hibátlanul teljesített a meccsen: messze ő mutatta be a legtöbb tisztázást (9), valamint két alkalommal óriási gólhelyzetben szerelt.

Újra azt a futballt láthattuk tőle, amiért sztárfizetéssel járó "kiemelt játékos"-szerződést kapott klubjától, a Los Angeles Galaxy-tól.

Teljesítményével Gonzo elérte, hogy a belgák elleni holnapi nyolcaddöntővel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy visszakerül-e a csapatba a Premier Leauge-ben szereplő Geoff Cameron, vagy ismét Gonzalez kap lehetőséget.

Júniusban a hét játékosai voltak:
1. hét: Fabian Johnson
2. hét: -
3. hét: Clint Dempsey
4. hét: Omar Gonzalez

2014 LEGJOBB JENKI JÁTÉKOSAI:
január: CHRIS WONDOLOWSKI
február: TIM HOWARD
március: MICHAEL BRADLEY
április: CLINT DEMPSEY
május: LANDON DONOVAN
június: ?

Csütörtökön magyar idő szerint 18 órakor eldől az amerikai válogatott sorsa: vagy pontot szereznek Németország ellen és folytatják a vb-szereplésüket, vagy kikapnak és akkor jó eséllyel búcsúznak a tornától. Az utolsó fejezetéhez érkezett a G-jelű halálcsoport drámája.

A jenkik akár már vasárnap véget vethettek volna az izgalmaknak, ha képesek lettek volna megőrizni 2-1-es vezetésüket a portugálok ellen. Varela azonban a 95. percben egyenlített, így pedig a következő állással fordulnak rá az utolsó körre a csapatok:

A képlet egyszerű: ha Jürgen Klinsmann csapata pontot szerez Németország ellen, akkor biztos továbbjutók. Ha nyernek, akkor első helyen, ha döntetlent érnek el, akkor második helyen. Ha kikapnak, akkor is továbbmehetnek abban az esetben, ha a Ghána-Portugália mérkőzés döntetlen lesz, vagy a találkozó győztese nem ér el jobb gólarányt az amerikaiaknál. A FIFA ugyanis nem az egymás elleni eredményt, hanem a gólkülönbséget veszi figyelembe, amikor sorrendet állít fel az azonos pontszámú csapatok között.

A -4-es gólkülönbség miatt amerikai szempontból egy esetleges portugál siker "biztonságosabb" lenne, mint egy ghánai győzelem. De ne feledjük, hogy a portugálok két csalódást követően (0-4 a németek ellen, kiszenvedett 2-2 az amerikaiak ellen) fordulnak rá erre a találkozóra. A ghánaiak mögött azonban legalább ott egy ösztönző sikerélmény (2-2 a németek ellen). Ráadásul az afrikaiakon az elmúlt meccseken jobban érződött a győzni akarás, mint a fásult portugálokon. Úgyhogy jobb, ha felkészülünk arra, hogy a csoport másik meccsén könnyedén születhet ghánai siker. Ebben az esetben viszont nagyon szurol majd a hurok az amerikai csapat körül. Egy szó mint száz: jenki részről EREDMÉNYRE van szükség!

De az eredmény megszerzése nem lesz egyszerű, Klinsmannak ugyanis egyszerre kell felépíteni csapatát egy fizikai és egy lelki traumából. Utóbbit nem kell magyarázni, elég csak Tim Howard arcát megnézni a portugál egyenlítést követő pillanatokban.

Az egész keretet sokkolta az utolsó pillanatban bekapott gól. Howard még azt is bevallotta a mérkőzés után az újságíróknak, hogy a meccs utolsó percceiben már felötlött benne a gondolat, hogy milyen címlapokkal jelennek majd meg a másnapi újságok. Nos, a hangzatos szalagcímek elmaradtak, csak a sokkhatás maradt. ÉS a második esély.

Amit a fizikai trauma miatt nem lesz könnyű megragadni. A jenkik nagyon komoly megterhelésen estek át a portugálok elleni párharc során, amit a tikkasztó Manausban vívtak meg. Ráadásul csak 78 órájuk volt arra, hogy kipihenjék ezeket a fáradalmakat míg a németeknek 106 óra jutott. Az összecsapást ráadásul Recifében játsszák, ami a Nationalelf előző meccshelyszínétől csak 630 km-re van, míg a jenkik esetében ez a távolság 2800 km. Nem túl kedvező mutatók.

Klinsmann számára tehát különösen fontos lesz, hogy minél pontosabban mérje fel egyes játékosai fizikai állapotát és ez alapján állítsa össze a kezdőcsapatot.

"Egy nappal kevesebb időnk volt a regenerálódásra. Ők szombaton játszottak, mi vasárnap. Mi Amazóniában játszottuk, ők pedig egy olyan stadionban, ami nincs messze a holnapi helyszíntől. Mindez csak azt jelenti, hogy a nehezebb úton kell elérnünk céljainkat, de így is elérjük őket."

Klinsmann harciassága érthető, hiszen szülőhazája ellen bizonyíthat. Az ellen az ország ellen, melynek színeiben 1990-ben világbajnok lett és amely nemzet futballjának újjáépítésében jelentős szerepet vállalt az előző évtizedben.

"Különleges érzéseket kelt bennem ez a meccs. Ilyen nem történik minden évben és jó eséllyel soha életemben nem lesz még egyszer ilyen. Nagyon várom, hogy újra találkozzak a régi barátaimmal. A stáb szinte ugyanaz maradt 2006-os távozásom óta. Érzelmes este lesz, effelől kétségem sincs. Nagy ölelést kapnak tőlem a német barátaim a meccs előtt. Aztán viszont felharsan a kezdő sípszó és a csapattal véghez visszük a feladatunkat, befejezzük a megkezdett munkát! Végül a meccs után jöhet egy újabb ölelés a barátaimnak, immáron búcsúzoul." - fogalmazott a szakember.

De azért feltételezhetően nem mindenkit fog ölelgetni Klinsmann: Philipp Lahm néhány éve önéletrajzi könyvében nagyon komoly kritikákat fogalmazott meg vele szemben, taktikailag éretlennek nevezte a jelenlegi amerikai szövetségi kapitányt. Lahm szerint amikor Klinsmann volt a Bayern edzője, akkor a játékosoknak kellett kitalálnia a taktikát, mivel a vezetőedző csak erőnléti edzéseket vezényelt. Nos, Ghána és Portugália taktikai megsemmisítése után Klinsmann most Lahm számára is bizonyíthatja képességeit ezen a téren.

Ehhez persze szükséges lesz egy ütőképes csapatra is. Az már tegnap kiderült, hogy a Ghána ellen megsérülő Jozy Altidore-ral továbbra sem számolhatnak a jenkik, így jó eséllyel ismét Clint Dempsey játszik majd az ék pozíciójában. Klinsmann szerint a többiek teljesen fittek, de a szakértők szerint fáradság és kisebb sérülések miatt mégis várhatók változások a Portugália elleni kezdő tizenegyhez képest. Elképzelhető, hogy olyan játékosok kanpnak kezdőként lehetőséget, mint John Brooks, Timmy Chandler, vagy Mix Diskerud. Brooks és Chandler számára különösen fontos lehet ez a meccs, hiszen Klinsmannhoz hasonlóan őket is erős szálak kötik Németországhoz. Mindkettőjük édesanyja német, édesapja pedig amerikai, a foci alapjait pedig Németországban tanulták meg. Hasonlóan Jermaine Jones-hoz és Fabian Johnsonhoz, akik viszont garantáltan kezdők lesznek.

A sok közös szál ellenére Klinsmann tagadta, hogy már a meccs előtt megegyeznének a németekkel a meccs végeredményérőló. Pedig egy döntetlen ugyanis mindkét fél számára megfelelő lenne.

"Nem lesz semmilyen telefonhívás a két fél között. Le akarjuk győzni Németországot, hogy csoportelsők legyünk. Nem döntetlenért utazunk Recifébe. Az Egyesült Államok arról ismert, hogy minden meccsen a maximumot nyújtja. Ha nem így tettünk volna a múltban, most Mexikó csapata sem lenne itt a vb-n." - utalt Klinsmann arra a tétnélküli vb-selejtezőre, melyet Panamában megnyert az amerikai csapat, megmentve így az ősi riválist Mexikót attól, hogy ne jusson ki a világbajnokságra.

Hogy milyen taktikai felállás segítségével akarja legyőzni Klinsmann Németországot? Ezzel kapcsolatban egyelőre óriási a tikolózás. De ha valaki ismeri a német csapat gyenge pontjait, az az országot közel három éven át szövetségi kapitányként segítő Klinsmann. A legvalószínűbb, hogy a Portugália ellen látott 4-3-2-1-es Karácsonyfa-formációt láthatjuk ismét, a széleken várhatóan frissebb játékosokkal. Ha a csapat képes hozni a dél-európaiak ellen bemutatott második félidei játékot, akkor a jenkik visszavághatnak a két csapat 2002-es összecsapásán elszenvedett kudarcért.

Akkor az ázsiában rendezett világbajnokság negyeddöntőjében futott össze a két nemzet válogatottja, a németek pedig úgy nyertek 1-0-ra, hogy az amerikaiak rengeteg helyzetet elpuskáztak és még egy jogos tizenegy is elmaradt. Ha a futballistenek ismernek igazságot, akkor most eljött a visszavágás pillanata!

Clint Dempsey csapatkapitány vezetésével az amerikai válogatott rácáfolt a kritikusaira a világbajnokság G-csoportjában. A "Halálcsoport" jelzővel ellátott kvartettben a jenkik előbb legyőzték Ghánát, majd hatalmas balszerencsét követően, a 95. percben kapott góllal játszottak döntetlent Portugália ellen. Dempsey mindkét mérkőzésen remekelt. Ő lett a múlt hét legjobb amerikai játékosa!

Dempsey Ghána ellen megszerezte a világbajnokságok történetének 5. leggyorsabb gólját (29. másodperc). Ezzel a találattal Dempsey lett a focitörténelem egyetlen amerikai játékosa, aki három vb-n is betalált. De Clint nem ült a babérjain, hanem egész meccsen át óriásit harcolt a győzelem megszerzése érdekében. A találkozó 20. percében kapott egy óriási rúgást az arcára, aminek hatására eltört az orra.

De ez sem állította meg. Néhány tamponnal az orrában zakatolt tovább.

"Egészen addig játszom, amíg bírok. Persze nem volt könnyű a légzésem és felköhögtem egy kis vért, de ezt leszámítva minden oké volt." - mondta később a megállíthatatlan texasi vagány.

Dempsey támadó létére óriási melót végzett a saját kapuja előtt is: négyszer tisztázott a ghánaiak elől, de megelőző labdaszerzés is volt a neve mellett. A jól végzett munkának meglett a gyümölcse. Noha a második félidőben egyenlített Ghána, de végül az amerikaiak megszerezték a győzelmet.

Következett a Portugália elleni találkozó, ahol Dempsey ismét vezérhez méltón viselkedett: 93 százalékos pontossággal passzolt, öt lövést eresztett meg, cselezett, kulcspasszokat osztott ki, s nem utolsó sorban: gólt lőtt! Méghozzá vezető, továbbjutással kecsegtető gólt.

A jenkik Ghána elleni szerencséje azonban megfordult a portugálok ellen: döntetlen lett a meccs vége, így a továbbjutás kérdése az utolsó találkozón dől el, Németország ellen. De ez mit sem von le Clint Dempsey érdemeiből, aki a portugálok ellen 8. vb-meccsén 4. gólját lőtte. Ezzel a statisztikával is beírta magát az amerikai labdarúgás történelemkönyvébe: a második helyen áll az örökranglistán Landon Donovan mögött.

Júniusban a hét játékosai voltak:
1. hét: Fabian Johnson
2. hét: -
3. hét: Clint Dempsey

2014 LEGJOBB JENKI JÁTÉKOSAI:
január: CHRIS WONDOLOWSKI
február: TIM HOWARD
március: MICHAEL BRADLEY
április: CLINT DEMPSEY
május: LANDON DONOVAN

Az Egyesült Államok ma hajnalban karnyújtásnyira volt attól, hogy bebiztosítsa helyét a világbajnokság legjobb 16 csapata között. A jenkik 0-1-es állás után 2-1-re fordítottak Portugália ellen. Az ellen a Portugália ellen, mely csapat játékosainak a piaci értéke közel hatszor annyit ér, mint az amerikai csapat.

Az álom végül a 95. percben úszott el, de remélhetőleg csak időlegesen. A 2-2-es végeredmény azt jelenti, hogy az utolsó fordulóban Németország ellen legalább egy döntetlenre lesz szükség a továbbjutáshoz. De ne áltassuk magunkat azzal, hogy az esetleges bravúr tiszteletet váltana ki azok körében, akik nem ismerik (el) az amerikai labdarúgást. Ők ugyanis továbbra is lenézik majd a csillagos-sávos alakulatot. Akár kiesés, akár továbbjutás lesz a vége.

Ők azok, akik a vb előtt így jellemezték az US Teamet:

"Az Egyesült Államok már azzal is boldog lenne, ha a Ghána elleni nyitómeccsen nem szállna el a továbbjutás lehetősége. Cristiano Ronaldo akár egyedül is elbánik a teljes legénységgel. Hosszú ideje ez a leggyengébb amerikai válogatott, a nulla pont, nulla gól teljesen jogos félelem." (angol FourFourTwo)

"Klinsmannak nehéz lesz megmagyaráznia a 3 vereséget" (magyar METROPOL)

"Az amerikai keret Donovan nélkül harmatgyengének tűnik." (sportfogadas.org)

Kérdem én, hol vannak most ezek a "szakértők"? Hogyan magyarázzák ezt az alaptalan lenézést, 23 sportoló és egy egész nemzet labdarúgó-teljesítményének semmibe vételét? Hol vannak most, hogy az amerikai válogatott 2-1-re legyőzte az érthetetlenül körülrajongott Ghánát és kis híján ugyanígy elintézte a Cristiano Ronaldo dicsfényében úszó portugálokat? Hogy hol vannak? Mit csinálnak? Hát nem a hibájukat ismerik be. Helyette továbbra ekézik a jenkiket:

"És akkor jön az, amire senki nem számított. Dempsey hassal (!) begyötör egyet a portugál kapuba. Az amerikaiak tudnak ezt-azt, speciel focizni azt nem, de gólt mégis tudnak rúgni. Ez például nem szép gól, sőt csúnya: gyömöszölős, keserves, nézni is teher – de gól!" - írja Cserna-Szabó András, író, újságíró a vs.hu-n. Cserna-Szabó kiváló író és a gasztronómia szakértője. Maradt volna a kaptafánál...

Szóval tisztelet az nincs. Mire fel lenne? Végülis csak egy ú labdarúgó-nemzetet látunk. Igen, labdarúgó-nemzetet  Mert bármi is lesz a Németország elleni utolsó meccsen, akár kiesés, akár továbbjutás, akkor is hihetetlen dolgok mentek végbe az utóbbi időben: az amerikai labdarúgás 20 év alatt olyan fejlődésen ment keresztül, amit a világ bármely országa megirigyelne (beleértve a vb titkos favoritjaként unalomig emlegetett Belgiumot). 1990-ben még amatőrökkel és fél-amatőrökkel álltak fel a világbajnokságon, ma hajnalban pedig másodpercek választották el őket attól, hogy továbbjussanak a vb halálcsoportjából. Közben 2002-ben negyeddöntősök, 2010-ben nyolcaddöntősök voltak, megnyertek öt kontinenstornát és a Konföderációs Kupa döntőjébe jutottak. Ezt csinálja utánuk bárki ilyen rövid idő alatt!

Ez méltó a tiszteletre. Megkapják? Nem. Atyáskodó, lenéző mondatokat kapnak helyette. Olyanokat, mint amilyeneket mindannyian hallottunk az elmúlt egy hét tv-s közvetítései során: "Az amerikaiak mindent megtanultak a fociról, amit meg lehetett tanulni. Az ösztön hiányzik, de a tanult dolgok mennek." - hangzottak az unalomig ismételt mondatok.

Pedig észre lehetne venni, hogy a focitérkép igenis változik: Jürgen Klinsmann irányítása alatt kifejezetten dicső időszak kezdődött az amerikai válogatott számára: a jenkik idegenben verték meg Mexikót, Olaszországot és Boszniát. Hazai pályán legyőzték Németországot, Törökországot, Nigériát. Ezek közül az eredmények közül nem egy történelmi, korábban soha nem látott siker volt. Dempsey-ék közben bezsebeltek egy CONCACAF Aranykupát és megvalósítottak egy 12 meccses győzelmi szériát. Klinsmann elérte, hogy az amerikai válogatott ma vitán felül a CONCACAF-térség legjobb csapata. Az ősi rivális Mexikó a német tréner regnálása alatt még soha nem verte meg a jenkiket.

ÉS tették mindezt úgy, hogy a labdarúgás továbbra sem a legjobban támogatott sport az Egyesült Államokban. Továbbra sem ez a legnépszerűbb sportág, a labdarúgók pedig nincsenek olyan abnormálisan túlfizetve, mint európai társaik. Ezek a játékosok a játék szeretetéért kezdtek el focizni, nem pedig azért, hogy menő autót vezessenek és modellbarátnőjük legyen, miközben TV-showkban szerepelnek. Ha ezt akarták volna, a tojás alakú labdát választják.

De ők labdarúgók lettek. Olyan labdarúgók, akik mindig a maximumot nyújtották a pályán. Ez a válogatott ugyanis soha nem engedett ki, még akkor sem, ha megtehette volna: a vb-selejtezők utolsó két fordulóját már tét nélkül vívták meg és mindkét meccset megnyerték. A második alkalom különösen emlékezetes volt: Panama otthonában 1-0-ás vereségre álltak, ami azt jelentette volna, hogy az ősi rivális Mexikó nem utazhat a világbajnokságra, helyettük Panama készülhet a tornára. De a jenkik a meccs hosszabbításában megfordították a találkozót. Pedig nekik mindegy volt, így is, úgy is csoportelsők voltak. Ez az a sportemberi tartás, ami megint csak tiszteletet érdemel. Vagy inkább tiszteletet ÉRDEMELNE.

De nem kap! Mezei Dániel, a tegnapi mérkőzés kommentátora már a találkozó kezdő sípszava előtt arról beszélt, hogy az utolsó fordulóban Németország minden bizonnyal lefekszik a jenkiknek, akik így a németek által felkínált alamizsna-döntetlennel az amerikaiak bejuthatnak a legjobb 16 közé. Még véletlenül sem saját játékuknak köszönhetően! Hanem Löw és Klinsmann barátságának köszönhetően! Ez ilyen egyszerű. Ezt a spekulációt a kommentátor megismételte 0-1-nél, majd 1-1-nél is. 2-1-es amerikai vezetésnél már nem emlegette, de nagy örömére a hosszabbítás 5. percében egyenlítettek a portugálok, így ismét volt min témázni!

Szóval ezért is mondom, senki ne áltassa magát: ha az amerikai válogatott továbbjut a halálcsoportból, akkor sem fogja bevallani a tévedését egyetlen "szakértő" sem. Jönnek majd a magyarázatok és a spekulációk. Nem arról fognak beszélni, hogy ez a csapat legyőzte Ghánát és kis híján Portugáliát. Nem a riválisok felülmúlásáról fognak beszélni, hanem arról, hogy Löw és Klinsmann milyen jó barátok.

Arról meg nem is beszélek, hogy mi történik, ha kiesnek a jenkik... Az Amerika-fóbiások közül senki sem fog arról jegyzetet írni, hogy milyen közel volt a bravúr ennek a lenézett csapatnak. Elintézik annyival: papírforma.

De tudjátok mit? Remélem, nehezebb dolguk lesz. Bízom benne, hogy még sokáig hallgathatom majd az üres magyarázkodást, ezt a süket dumát!

Hihetetlen, de igaz: ma este már a továbbjutásért játszik az amerikai válogatott a világbajnokság G-csoportjában, az előzetesen "Halálcsoportnak" titulált négyesben. A jenkiknek azonban nem lesz egyszerű dolga, hiszen az ellenfél a Cristiano Ronaldo által vezetett Portugália lesz.

A portugálokat egy külön cikkben már kiveséztem, most lássuk, hogyan állnak az amerikaiak a meccshez. Erre talán legjobban Jürgen Klinsmann szövetségi kapitány tud választ adni:

"Eljött a pillanat: most megmutathatjuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek! Megmutathatjuk Ronaldónak és csapatának, hogy hol a helyük!" - Jürgen Klinsmann.

Erre a harcias szellemre szükség is lesz ma este, ugyanis a továbbjutáshoz nem elég a döntetlen, az amerikaiaknak le kell győzniük a FIFA-világranglista 4. helyezettjét. Minden más esetben az utolsó fordulóban, Németország ellen kellene egy bravúros eredményt összehozni, vagy figyelni a másik meccs eredményét és számolgatni. De erről bővebben később.

Most lássuk, milyen kulcsproblémákat kell megoldani a jenkiknek ma este.

ALTIDORE HIÁNYA

Sajnos nem történt orvosi csoda, Jozy Altidore combsérülése nem jött rendbe, így a csapat állandó középcsatára nem játszhat a portugálok ellen. A pótlására számos forgatókönyv létezik, de egyértelműen jó megoldás nincs. Jürgen Klinsmann az alkalmazott taktikától függően három megoldás közül választhat:

Aron Jóhannsson játszik Altidore helyén
Az izlandi származású csatár szállt be Altidore helyére Ghána ellen, de az erős fizikumú afrikai védők gyűrűjében nem sok sót evett meg. Az első játékrészben ugyan még jelentkezett egy jó kiugratással, de a második féldiőre teljesen eltűnt. A statisztikák pedig megmutatták a kegyetlen valóságot: az AZ Alkmaar csatára az összes párharcát elveszítette a mérkőzés folyamán.

Ettől függetlenül nem lenne feltétlenül rossz döntés bevetni őt ma este. Jóhansson ugyan fizikálisan talán nem veszi fel a versenyt a ghánai védőkkel, de a portugálok ellen ezen a téren nem lesz hátrányos helyzetben. Emellett ő a jelenlegi keret egyik legtechnikásabb támadója, aki az Európa Liga-szereplésnek köszönhetően a nemzetközi tétmérkőzések rutinjával is rendelkezik. Ráadásul az önbizalommal sem lesz problémája a híresen hidegvérű csatárnak. Jóhannsson karrierje eddigi legjobb szezonját zárta. Az összes versenysorozatot figyelembe véve 51 mérkőzésen 26 gólt lőtt a holland AZ Alkmaar csapatában. Gyakorlatilag minden második meccsén betalált.

Chris Wondolowski játszik Altidore helyén
Sokakat meglepne, ha Klinsmann Wondót választaná, pedig nem alaptalan döntés lenne, ha rá adná a szavazatát. Wondolowski az MLS történetének egyik legeredményesebb csatára, az elmúlt 5 évben folyamatosan csúcsformában van. 2010 óta 128 mérkőzésen lépett pályára és 79 gólt szerzett. Ráadásul az utóbbi időben válogatottban is megmutatta, képes nemzetközi mérkőzéseken is gólképesen játszani: az elmúlt 11 válogatott meccsén 9-szer talált a kapuba. Wondo kapcsán találó jellemzést adunk, ha azt mondjuk róla, ő az "amerikai Inzaghi". Egy igazi lesipuskás csatár, aki ravasz helyezkedésével folyamatosan képes gólveszélyes pozícióban maradni, őrületbe kergetve így az ellenfél védőit. A 2012-es MLS All Star-meccsen az ellenfél Chelsea-nél szereplő John Terry mondta róla, hogy emberfogásos taktikával képtelenség lekövetni a mozgását.

Ez pedig a portugálok ellen is aranyat érhet. Ellene szól azonban, hogy korántsem képes olyan aktívan részt venni az összjátékban, mint a poszt további jelöltjei. Wondo az ötösön belül életveszélyes, azon kívül viszont épphogy nem lóg ki a csapatból. Az ő bevetése azt jelentené, hogy Klinsmann támadó szellemű csapatot küld a pályára. Wondo sorsa tehát a taktikától függ.

Dempsey játszik Altidore helyén
Klinsmann meglépheti azt is, amivel korábban kísérletezett, amikor Altidore nem állt rendelkezésre: bevetheti Dempsey-t a csatársorban, a csapatkapitány helyére pedig egy új középpályást vezényelhet. Dempsey képes megvívni a center által vívott harcokat és közben a középpályával is össze tud játszani. Emellett Wondóhoz hasonlóan a kapu előtt életveszélyes.

Dempsey előretolása viszont hátrányokkal is jár: korábban már megpróbálta Klinsmann bevetni ezen a poszton, viszont nem sok sikerrel járt ez a kísérlet. Emlékezhetünk például a Costa Rica elleni idegenbeli vb-selejtezőre (1-3) amikor látványosan gyenge volt a jenkik támadójátéka. Emellett azt se felejtsük el, ha csatárként játszik "Deuce", akkor a jenkik eleszítik az ő lendületét a középpályáról. És még egy tényezőt figyelmbe kell venni: Muntari eltörte Dempsey orrát az előző meccsen. Nem biztos, hogy ilyen állapotba kellene beküldeni a két középhátvéd közé az amerikai keret talán legfontosabb játékosát.

A BALOLDALI VÉDEKEZÉS

Noha Cristiano Ronaldo a védelem jobb oldalát fogja támadni az esti meccsen, a jenkik bal oldali védekezésére is oda kell majd figyelni, mert Ghána ellen ez bizonyult az egyik gyenge pontnak. Az afrikaiak valósággal terrorizálták az amerikai védelem baloldalát, ahol DaMarcus Beasley szerepel. Beasley nem klasszikus hátvéd, hanem eredetileg támadó középpályás. Az apró termetű jenki ettől függetlenül az előző meccsen is mindent megtett feladata végrehajtása érdekében, de eközben többször is hibázott, főleg a helyezkedésnél. Ez pedig vélhetően amiatt van, mert egyszerűen "nincs a vérében" ez a poszt.

Klisnmann most dönthet úgy, hogy a biztonság kedvéért egy szakértőre bízza ezt a pozíciót és az előző szezonban a Nürnberg egyik legjobbjaként remeklő Timothy Chandlert veti be. Ezzel vélhetően limitálná a beadások és a szélről való betörések számát, ami kulcsfontosságú lehet, hiszen portugál részről ezen az oldalon a technikás Nani fog játszani.
Ugyanakkor a német tréner akár továbbra is ragaszkodhat Beasley-hez. Ennek a választásnak az az előnye, hogy a 32 éves szélső a támadásoknál is nagyon hatékony lehet. A 117-szeres válogatott játékos ugyanis életkora ellenére még mindig villámgyors, így képes bejátszani a szélt.

BRADLEY.

Az amerikai válogatott Ghána ellen úgy szerzett három pontot, hogy az együttes nem játszott jól. Sőt, valljuk be: a jenkik a mezőnyjátékban kifejezetten gyengén teljesítettek. Ennek a fő oka az volt, hogy csapat fazonszabásza, Michael Bradley szabadnapot vett ki. Legalábbis mással nem magyarázhatjuk, hogy az elmúlt 5 év leggyengébb válogatott teljesítményét láttuk tőle. Passzpontossága 80 százalékos volt, ami a Bradley-skálán minimum tragikusnak számít. Egy szerelést és egy megelőző labdaszerzést produkált. Viszont háromszor veszített labdát, kétszer pedig megelőzték őt egy átadásnál. Hosszú indításra csak kétszer vállalkozott, kiugratásra pedig egyszer sem.

Nem nőtt fel a feladathoz. Ezzel ő is tisztában volt: "Nem játszottam jól" - ismerte el önkritikusan meccs után. Ez Ghána ellen még belefért, de Portugália ellen már Michael Bradley-nek is úgy kell fociznia, ahogy az Michael Bradley-től elvárható: az egyik legjobb játékosnak kell lennie a pályán. Ha ez sikerül, akkor sok meglepetés éri majd az európaiakat.

CRISTIANO RONALDO

Nem írhatunk felvezetést ehhez a meccshez anélkül, hogy ne foglalkoznánk a portugálok legjobb játékosával, Cristiano Ronaldóval. A térdsérüléséből felépülőben lévő klasszis nagyon komolyan készül az amerikaiak elleni mérkőzésre, például fodrászával új frizurát csináltatott magának. Reméljük, ma este egy szép zakót is kap az új hajviselethez.

Ehhez azonban kőkeményen kell dolgoznia a jenkiknek az ő semlegesítésén, nem szabad teret engedni annak, hogy lendületből vezesse rá a védőkre a labdát. Ennek eléréséhez azonban nem az emberfogás a legjobb módszer, hanem a területek leszűkítése, valamint a védelmi vonal feltolása. Erre kell nagyon ügyelnie az amerikai válogatottnak. Nem szabad a tizenhatos előtt védekezni, mert onnan már csak egy kreatív megmozdulás választja el a támadójátékost a kapuralövéstől. Ronaldo pedig szeret kapura lőni a mostani szövetségi kapitány, Paulo Bento csapatában: amióta egykori válogatott csapattársa a szövetségi kapitány, azóta Ronaldo 33 címeres mezben lejátszott meccsen 24 gólt lőtt.
Azonban azt sem szabad elfeledni, hogy a Real Madrid játékosának gyenge pontja is van: a védekezés. Amikor Ronaldo elölragad egy támadásnál, sebezhető a portugál baloldal, ahol ráadásul egy tapasztalatlan balhátvéd, Andre Almeida igyekszik majd lezárni a csatornát. Ezt a gyenge pontot kell majd kihasználnia jenki jobboldalnak, Fabian Johnsonnak és Alejandro Bedoyának (vagy Graham Zusinak).

A FORGATÓKÖNYVEK A TOVÁBBJUTÁSRA

Végül lássuk a lehetséges forgatókönyveket. Milyen módon juthat tovább az amerikai válogatott a G-csoportból:

1.) Ha az amerikaiak legyőzik Portugáliát:

Akkor továbbjutottak a legjobb 16 közé, a csoportgyőzelemhez pedig elég egy X a németek ellen.

Ha Demspey-ék kikapnának az utolsó csoportkörben Lahméktól, akkor második helyen mennek tovább.

2.) Ha az amerikaiak döntetlent érnek el Portugália ellen:

Akkor az amerikaiak +1-es gólklönbséggel és négy ponttal fordulnának rá az utolsó körre. Ahol ha legyőzik a németeket, akkor a jenkik meggnyerik a csoporot és továbbjutnak.

Ha döntetlent érnek el, akkor a második helyen mennének tovább.

Viszont, ha kikapnak a németektől, akkor bonyolódik a helyzet: ez esetben már a másik mérkőzést is kell figyelni és főleg a gólkülönbséget.Ha a másik meccs döntetlen, akkor az amerikaiak továbbjutnak a németek elleni vereség dacára is. Viszont ha ott bárki nyer, akkor már csak az a kérdés, hogy milyen gólkülönbséggel teszi (a portugálok most ezen a téren -4-en, a ghánaiak -1-en állnak) és az amerikaiak hány gólt kapnak a németektől.

3) Ha az amerikaiak kikapnak a portugáloktól:

Akkor az amerikaiak továbbjutnak, ha legyőzik Németországot.

Ha döntetlent érnek el a németek ellen, akkor ismét előkerül a gólkülönbség kérdése. Ha a Ghánaiak nyernek a portugálok ellen, akkor jó eséllyel ők mennek tovább. Ha a portugálok legyőzik Ghánát és az USA-Németország iksz, akkor a portugálok megnyerik a csoportot, a németek pedig másodikok lesznek. Ha az USA-Németország iksz és a Ghána-Portugália is iksz, akkor valószínűleg az amerikaiak mennének tovább jobb gólkülönbséggel.

Ha a jenkik kikapnak a portugáloktól és a németektől is, akkor kiestek.

Ebbe a számolgatásba ember feje is belefájdul. Szóval Clint...légyszi Inkább verjétek meg a portugálokat!!!