Ez nem amerikai futball. Ez Jenkifoci! Üdv Magyarország első amerikai labdarúgással foglalkozó oldalán! Itt megtalálsz mindent, amit tudni szeretnél a világ legdinamikusabban fejlődő bajnokságáról, a Major League Soccerről (MLS) és az amerikai labdarúgásról. Hírek, érdekességek, pletykák és történetek... a jelenből és a múltból! Kövesd a Jenkifocit a Facebookon, a Twitteren és az Instán és ismerj meg egy teljesen új focivilágot! - KUN TAMÁS (a Jenkifoci szerzője)
Ha egy BL-győztes, Európa- és világbajnok játékos megdicsér egy fiatal tehetséget, arra érdemes felkapni a fejünket. Thierry Henry, a New York Red Bulls klasszisa épp ezt tette a hétvégén a Columbus elleni 3-1-es vereséget követően. A francia legenda Wil Trappet, a Columbus 21 éves amerikai utánpótlás-válogatott középpályását méltatta. Nos, itt a Jenkifocinál hallgatunk Henry-ra. Trapp lett a hét jenki játékosa!
"Wil Trapp volt ma a pálya királya. Egészen kiválóan játszott, kiemelkedett a mezőnyből. Általában a csatárok kapnak minden elismerést a meccsek után, de Trapp volt a siker kulcsa. Ahogy kihozza a labdát a védelemből, ahogy diktálja a ritmust, az egészen egyedülálló. Az amerikai drukkerek boldogok lehetnek, mert fényes jövő állhat előtte." - mondta a fiatal tehetségről a Red Bulls ikonja.
Trapp valóban szenzációsan játszott a bikák ellen, igazi karmestere volt a csapatának. Ő passzolta a legtöbbet a pályán lévő összes játékos közül, méghozzá 88 százaléklos pontossággal. Holtversenyben a legtöbb szereplést mutatta be, valamint az ő nevéhez fűződik a legtöbb megelőző labdaszerzés is. Közben pedig halálos pontossággal osztogatott mélységből, kilenc hosszú indítása közül több is veszélyt teremtett az ellenfél térfelén.
A 21 éves védekező középpályás a Columbus saját nevelésű játékosa. Sőt, ennél szorosabb kötelék is fűzi a klubhoz, ugyanis Columbus a szülővárosa. Tizenöt évesen került a sárga-feketékhez, ahol tavaly mutatkozhatott be a felnőttek között, miután aláírta első profi szerződését. Első szezonjában valósággal berobbant az amerikai labdarúgás világába: 16 mérkőzésen volt kezdő, a Crew-nál őt választották az év legjobb új játékosának. Az amerikai U20-as válogatott tagjaként részt vett a CONCACAF-régió kontinenstornáján, ott volt az U20-as világbajnokságon és a nagypresztízsű Touloni Ifjúsági Tornán. A káprázatosan sikerült 2013-as esztendő végén az Amerikai Labdarúgó Szövetségtől (US Soccer) megkapta "Az év legjobb fiatal játékosa" díjat. Ezt az elismerést korábban olyan játékosok érdemelték ki, mint Landon Donovan, DaMarcus Beasley, Jozy Altidore, vagy éppen Michael Bradley.
Trapp 2014-re sem lassított, sőt, ha lehetséges, még egy fokozattal feljebb kapcsolt: idén az összes meccsén kezdő volt, egy gól mellett pedig három gólpasszt is jegyez. Pontos passzaival, hosszú indításaival és megelőző labdaszerzéseivel kiemelkedik a többi Crew-játékos közül. 21 éves életkora ellenére rendkívül érett futballt mutat be. Csapatával jelenleg remek sorozatban van: hazai pályán zsinórban négy, idegenben pedig zsinórban két meccset nyertek. De ami még fontosabb: kvalifikálták magukat a rájátszásra, pedig korábban kevesen számítottak arra, hogy ott lesznek a legjobb öt között. Ezek sem kis sikerek, de úgy fest, Henry szavai mindent überelnek:
"Hatalmas megtiszteltetés, hogy minden idők egyik legjobb labdarúgója megdicsért engem. Fantasztikus érzés, hogy kiemelte a játékomat." - fogalmazott Wil Trap.
Októberben a hét játékosai voltak: 1. hét: Rubio Rubin 2. hét: Mix Diskerud 3. hét: Wil Trapp
2014 LEGJOBB JENKI JÁTÉKOSAI: január: CHRIS WONDOLOWSKI február: TIM HOWARD március: MICHAEL BRADLEY április: CLINT DEMPSEY május: LANDON DONOVAN június: CLINT DEMPSEY július: TIM HOWARD augusztus: GYASI ZARDES szeptember: LANDON DONOVAN
Az amerikai válogatott múlt héten búcsúzott története legnagyobb legendájától, az örökös gólrekorder Landon Donovantől. Az Ecuador elleni búcsúmérkőzésen Donovan nem lőtt gólt, de kiválóan játszott. Azonban őt is túlszárnyalta a 24 éves Mix Diskerud. Sokak szerint a norvég születésű amerikai válogatott játékos lehet az, aki a jövőben megörökölheti Donovan legendás 10-es mezét. Ezt még nem tudjuk biztosan, azt azonban igen, hogy Diskerud volt a múlt hét legjobb játékosa!
A Rosenborg irányítója a nyári világbajnokságon már megbarátkozhatott Donovan 10-es mezével, ugyanis ezzel a számmal nevezték őt a tornára. A szerelést azonban már nem ölthette magára, miután egyetlen mérkőzésen sem lépett pályára a Mundialon. Jürgen Klinsmann szövetségi kapitány talán így akart jelezni neki: jóval többet lát benne, mint amit Mix eddig megmutatott nekünk.
"A világbajnokság után a stábbal azt mondtuk neki, hogy több agresszivitást várunk tőle" - mondta Klinsmann néhány napja. "Azt akarjuk, hogy Mix vegye kezébe a dolgokat és legyen bátrabb az egy-egy elleni szituációkban is. Ne féljen a párharcokból, legyen nyugodtan keményebb."
Nos, Ecuador ellen követte az instrukciókat a fiatal irányító. Ez pedig meghozta a gyümölcsét. Méghozzá igen hamar. A negyedik percben kiváló helyezkedést követően lőtt okos gólt. A fiatal Yedlin remek passzát lőtte a hálóba. Okosan, belsővel helyezve a labdát:
De nem csak gólja miatt volt dicsérhető. Egész mérkőzésen ő volt az amerikai akciók centruma, kiválóan osztotta a labdákat és higgadtan fogta vissza a túlzott lendületet, amikor szükség volt rá. Fiatal kora ellenére rendkívül érett futballt mutatott be. Ez a mérkőzés bizonyította, Diskerud jelentheti az amerikai labdarúgás jövőjét. Ő is reménykedik, hogy ez így lesz:
"Hatalmas élmény volt jelen lenni a világbajnokságon. Brazília sokat segített nekem. Hihetetlen motivációval látott el. Abban a pillanatban, hogy elhagytuk a vb helyszínét, rögtön éreztem, hogy minden áron ott akarok majd lenni a 2018-as vb-n. Ismét a részese akarok lenni ennek az élménynek. Fantasztikus érzésekkel gazdagodtam!"
Egyelőre jó úton jár, ezt Klinsmann is elismerte az Ecuador elleni meccs után:
"Mix bebizonyította, hogy képes a fejlődésre. Kiegyensúlyozott játékot mutatott be, keményebb volt és erőteljesebb. Domináns volt, meghatározó szereplője a futballunknak." - értékelt a szövetségi kapitány.
Októberben a hét játékosai voltak: 1. hét: Rubio Rubin 2. hét: Mix Diskerud
2014 LEGJOBB JENKI JÁTÉKOSAI: január: CHRIS WONDOLOWSKI február: TIM HOWARD március: MICHAEL BRADLEY április: CLINT DEMPSEY május: LANDON DONOVAN június: CLINT DEMPSEY július: TIM HOWARD augusztus: GYASI ZARDES szeptember: LANDON DONOVAN
Don Garber, a Major League Soccer komisszárja szigorú nyilatkozatban reagált Jürgen Klinsmann amerikai szövetségi kapitány utóbbi időben tett megszólalásaira, melyekben arról beszélt, hogy a válogatott játékosok nem képesek a maximumot nyújtani, ha az MLS-ben játszanak.
"Jürgen megjegyzései nagyon károsak az MLS-re nézve." - mondta Garber De ami ennél is fontosabb, az egész amerikai labdarúgás számára káros az, amit mond. És nem csak ártó dolog ez, de egyben hatalmas tévedés is." - tette hozzá a liga első embere.
Klinsmann az Ecuador és a Honduras elleni csalódást keltő döntetlenek (1-1, 1-1) kapcsán riportereknek arról beszélt, hogy nem örül annak, hogy a válogatott sztárjai, (mint Clint Dempsey és Michael Bradley) hazaigazoltak az MLS-be:
"Korábban már nyilvánvalóvá tettem, hogy Dempsey és Bradley hazatérése megnehezíti azt, hogy ugyanazon a magas szinten teljesítsenek majd, mint mikor még Európában játszottak. Ez az igazság, ha őszinte vagyok." - mondta Klinsmann.
A német mindezt annak ellenére nyilatkozta, hogy Honduras ellen pont Bradley és Dempsey remek összjátéka készítette elő az amerikai gólt. Arról nem is beszélve, hogy a nyári világbajnokságon több MLS-játékos is remek teljesítményt nyújtott: Dempsey mellett kiválóan játszott a Real Salt Lake-ben futballozó Kyle Beckerman, a Sporting Kansasben szereplő Matt Besler és a Seattle Sounders játékosa, DeAndre Yedlin is.
A világbajnokság kapcsán Don Garber azt is elmondta, továbbra sem ért egyet azzal a döntéssel, hogy a szövetségi kapitány nem vitte ki a világbajnokságra Landon Donovant:
"Úgy hiszem, Landonnak ott lett volna a helye a vb-keretben. Ráadásul azt gondolom, elfogadhatatlan, ahogy vele bántak." - mondta a sportvezető, utalva arra, hogy Klinsmann előbb a bő keretbe nevezte az amerikai gólrekordert, majd pár nap edzés után a szűkített névsorból már kihagyta őt.
Garber ma hajnalban tett nyilatkozatában arra is kitért, nem hiszi, hogy Jürgen Klinsmann egyeztette volna az MLS-t kritizáló álláspontját az Amerikai Labdarúgó Szövetséggel (US Soccer):
"Nagyon rossz üzenet, hogy a szövetségi kapitány azt mondja az amerikai játékosoknak, hogy az MLS árt a karrierjüknek. Mindez ráadásul nincs összhangban az amerikai szövetség és a liga közös elképzeléseivel. Biztos vagyok benne, hogy a szövetség vezetése fel fogja erre hívni Klinsmann figyelmét. Jürgen kiváló munkát végzett eddig a válogatottal, de nagyon komolyan el kell gondolkodnia azon, milyen nyilvános nyilatkozatokat tesz és hogyan motiválja a játékosokat, akik ebben a bajnokságban szerepelnek." - zárta szavait Garber.
Landon Donovan, Amerika hőse, Mexikó réme!A szezon végén visszavonuló klasszis pályafutása során 6 gólt lőtt az ősi rivális déli szomszédnak és számtalan gólpasszal szomorította őket.
A 32 éves amerikai klasszis szombat hajnalban, Ecuador ellen vonult vissza az amerikai válogatottól, ahol összesen 57 gólt szerzett. Noha a dél-amerikaiak ellen volt helyzete, ám végül csak kapufáig jutott az 1-1-re végződő összecsapáson, találatai számát így nem gyarapította tovább.
De ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen Donovan így elegáns keretbe foglalta karrierjét: pályafutása utolsó gólját ugyanannak a válogatottnak rúgta, amely ellen először is betalált. Ez a válogatott pedig nem más, mint az amerikaiak ősi riválisa: Mexikó!
Donovan első gólja az amerikai válogatottban(2000. október 25.: USA-Mexikó 2-0)
Magyar idő szerint szombat hajnali 1 órakor egy korszak zárul le az amerikai válogatott történetében: elbúcsúzik a nemzeti csapattól minden idők legjobb és legfontosabb amerikai játékosa, Landon Donovan. Az Ecuador elleni barátságos összecsapáson Donovan csapatkapitányként fogja kivezetni a társait a gyepre, ahol klubkötelezettsége miatt nagyjából 30 percen keresztül futballozik majd. A korszakos legenda augusztusban jelentette be visszavonulását, klubcsapatában még 2014 végéig játszik majd, befejezve utolsó MLS-szezonját.
Ahogy említettem, szombat hajnalban a legjobb és a legfontosabb búcsúzik. Egyik jelzőhöz sem férhet kétség. Landon Donovan minden idők második legtöbb amerikai válogatottságát számlálja. Búcsúmérkőzésén 157. alkalommal lép pályára jenki mezben, a csúcstartó Cobi Jones héttel előzi meg őt. A többi kategóriában viszont az ő hátát nézi mindenki: Donovan szerezte a legtöbb gólt a nemzeti csapat történetében (57), övé a legtöbb gólpassz (58), a legtöbb vb-gól (5).
Az amerikai válogatottal négy CONCACAF Aranykupát nyert, világbajnoki negyeddöntőt (2002) és Konföderációs-kupa döntőt játszott (2009-ben) és olimpiai elődöntőben is pályára lépett (2000). Klubkarrierjét döntően az Egyesült Államokban töltötte, erről a döntéséről és klubjaiban produkált eredményeiről bővebben a "Megpihen a kolibri" című búcsúztató cikkemben írtam. De azért három fontos mutatót kiemelnék most is: Donovan az MLS történetének leggólerősebb játékosa: ő szerezte a legtöbb gólt az alapszakaszan és ő lőtte a legtöbb gólt a playoffokban is. Emellett az előkészítésben is abszolút csúcstartó, mind az alapszakaszt, mind a rájátszást nézve. Öt bajnoki címe mellett ezek a mutatók teszik őt egyeduralkodóvá. Apropó bajnoki címek: ha idén ősszel a Galaxy-val ismét képes lesz megszerezni a trófeát, akkor hat MLS-aranyéremmmel szintén rekorder lesz. Tehát vita nincs, ő a legjobb. Ezt még az a Jürgen Klinsmann is elismerheti, aki az amerikai válogatott szövetségi kapitányaként megtagadta tőle negyedik világbajnokságát. A közöttük dúló személyes konfliktus azóta sem oldódott meg, leginkább egyikük sem beszél róla. A búcsúmeccsnek tehát ezen a téren is lesz pikantériája.
Az eredmények kétségbevonhatatlanok. De miért ő az amerikai labdarúgás történetének LEGFONTOSABB játékosa? Mert fénylő csillaga pont akkor tűnt fel, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Egy évvel a hatalmas csalódást keltő 1998-as világbajnokságot követően ő vezette vb-elődöntőbe az U17-es válogatottat. A felnőtt csapat tökutolsó lett a '98-as Mundialon, de a fiatalok reményt adtak. Különösen az a hidrogénszőkére festett srác, aki a torna legjobbjátékosának járó Aranylabdát is megkapta. Ő volt Landon Donovan. 2000-ben mutatkozott be a "nagyok" között, méghozzá az ősi rivális Mexikó ellen. A déli szomszédok akkor sokkal nagyobb játékerőt képviseltek, de a 18 éves Donovan rögtön letette a névjegyét: góllal és gólpasszal nyitott. Onnantól kezdve mindenki rá volt kíváncsi. Ő pedig tinédzserként magára vette a terhet, hogy a 300 millió fős lakosságú Egyesült Államokban a labdarúgás elsőszámú képviselője legyen: a 2002-es és a 2010-es világbajnokságon is kulcsszerepe volt abban, hogy az amerikai válogatott továbbjutott a csoportjából. 2002-ben a negyeddöntőig menetelt a csapattal, 2010-ben pedig először az amerikai labdarúgás történetében vb-csoportgyőzelmet ünnepelhetett. Annak a bizonyos Algéria ellen, az utolsó percben lőtt legendás góljának köszönhetően:
A 2006-os vb-n ugyan nagyon elszánt volt, de gyenge formája sajnos megmutatkozott. Ahogy az is kiderült, mire ment akkoriban az amerikai válogatott egy jó formában lévő Donovan nélkül. Ezt a gondolatmenetet követve érdemes elgondolkodni azon, hogy a 2002-es világbajnokságon meddig jutottak volna a jenkik a fantasztikusan játszó, a torna legjobb fiatal játékosának megválasztott 18 éves tinisztár nélkül. Nem biztos, hogy a negyeddöntő összejött volna. Az viszont biztos, hogy 2010-ben nem lett volna meg a továbbjutás, ha Donovan nem passzol a hálóba a 93. percben.
Nem kérdés, hogy az egész amerikai labdarúgás komoly válsághelyzetbe került volna, ha ezek a kiemelkedő eredmények elmaradnak. Hiszen a válogatott sikerei nélkül az országos bajnokság, a Major League Soccer sem élte volna túl ezeket az éveket. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy a csodásan sikerült 2002-es vb előtt milyen nagy válságban volt a bajnokság. Érdektelenség övezte a ligát, csapatok szűntek meg: 2001-ben becsődölt a Tampa Bay Munity és a Miami Fusion is. Donovan tehát a válogatottban produkált remek játékával az egész amerikai labdarúgás ügyét sikerre vitte. Döntésével, miszerint klubkarrierjét is Amerikában tölti, jelentősen növelte az MLS persztízsét és amerikai ismertségét.
Jelenleg a liga prosperál, sztárok igazolnak Amerikába és a bajnokság rengeteg fiatal amerikai tehetséget termel ki. Ki tudja, talán egyikük egy napon túlszárnyalja Donovan eredményeit... Talán egy nap már nem lesz ő a legjobb. De jelentőségét soha nem fogja elveszíteni. Az amerikai labdarúgás felemelkedését az ő előszava nyitotta, ez pedig már sporttörténelmi tény.
A sportág tengerentúli történetében most először fordul elő, hogy hivatalos búcsúmérkőzést szerveznek egy játékosnak. Landon Donovan kiérdemelte ezt a kuriózumot. Az más kérdés, hogy az MLS versenynaptára nem kedvezett neki: utolsó válogatott találkozóján csak 30 percen át lehet pályán, mert két napra rá már Dallasban lesz fellépése a Los Angeles Galaxy-val. Azzal a Galaxy-val, amellyel ádáz csatát folytat a Seattle Sounders ellenében az alapszakasz megnyeréséért. Ugyanez az oka annak, hogy a válogatott másik arca, a Sounderst erősítő Clint Dempsey nem lesz jelen a búcsúmmeccsen, ahogy a másik régi harcostárs, Michael Bradley sem. A válogatottból évre szabadságolt Tim Howardról nem is beszélve. Helyette olyan fiatalok lesznek társai a pályán, mint a Hamburgot kölcsönben erősítő Bayern-ifjonc Julian Green, vagy a Dortmundban pallérozódó 21 éves Joe Gyau. A múlt nagysága tehát a jövő potenciális klasszisai között búcsúzik a közönségtől. A show-nak folytatódnia kell...
A BÚCSÚMECCS JÁTÉKOSKERETE: KAPUSOK: Brad Guzan (Aston Villa), Bill Hamid (D.C. United), Nick Rimando (Real Salt Lake)
VÉDŐK: John Brooks (Hertha Berlin), Timmy Chandler (Eintracht Frankfurt), Greg Garza (Club Tijuana), Omar Gonzalez (LA Galaxy), Michael Orozco (Puebla), Tim Ream (Bolton Wanderers), DeAndre Yedlin (Seattle Sounders FC)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Alejandro Bedoya (Nantes), Joe Corona (Tijuana), Mix Diskerud (Rosenborg), Luis Gil (Real Salt Lake), Julian Green (Hamburg), Alfredo Morales (Ingolstadt)
TÁMADÓK: Jozy Altidore (Sunderland), Landon Donovan (LA Galaxy), Joe Gyau (Borussia Dortmund), Miguel Ibarra (Minnesota United FC), Bobby Wood (1860 München)