Ismét egy rangadókkal teli hétvége jön: Ausztriában és Amerikában is összecsapnak a legnépszerűbb csapatok, a sógoroknál jenki csatár is eldöntheti a meccset. Bécsben Rapid Wien-Austria Wien rangadót rendeznek, méghozzá az amerikai válogatott Terrence Boyd részvétel, aki várhatóan ott lesz a hazaiak kezdőcsapatában. A támadó első rapidos bajnokiján duplázott, s második meccsén 90 percet játszott, de gólt akor nem szerzett.

HOUSTON DYNAMO-NEW YORK RED BULLS, szombat hajnali 2 óra - Sport Klub: A tavalyi ezüstérmes, az idei bajnokesélyest fogadja. A vendégeknél Tim Cahill, az MLS legújabb sztárja tétmérőzésen is bemutatkozik.

Hogy stílszerűen fogalmazzak, Cahillel tovább erősödött a Red Bulls eddig is bikaerős támadóalakzata. A gólokért eddig is rendkívül meggyőző névsor felelt náluk: a világklasszis Thierry Henry, a jenki gólgyáros tank Kenny Cooper, valamint a francia MLS-sztár Sebastien Le Toux. Most tovább bővültek Hans Backe edző variációs lehetőségei. Cahill ráadásul a védekező középpályás poszttól a csatársorig szinte bárhol bevethető. De vajon egyszerre pályán lehet-e a Cooper-Henry-Cahill-Le Toux négyes? És ami még fontosabb kérdés: vajon tudnak-e együtt dolgozni a New York sikereiért? Erre várunk főként választ, melyből ízelítőt kaphatunk szombat hajnalban. Az biztosnak tűnik, hogy Cahill nem fogja végigjátszani a meccset, mivel nem csinálta végig a felkészülést a bikákkal. A Tottenham elleni hétközi felkészülési meccsen is csak 45 percet játszott. Igaz, ennyi idő alatt is összehozott egy tizenegyest a Red Bulls javára, melyet Cooper értékesített. A találkozó végeredménye 1-1 lett. Ezzel az eredménnyel minden bizonnyal most is kiegyezne a New York, mert a Houston otthona igazi bevehetetlen bástya. A BBVA Compass Stadionban lejátszott 10 találkozón 7-szer Houston-győzelem, 3 alkalommal pedig döntetlen született. Mivel a pályát idén adták át, ezért elmondható: ebben az arénában még sosem született vendégsiker.

Szintén a Houston Dynamo mellett szól, hogy a Red Bulls gyalázatos formában van az idegenbeli meccseken: utoljára május 19-én nyertek, a Montreal otthonában. Azóta öt idegenbeli meccsen három vereség és két döntetlen van a nevük mellett.  Visszatérve a szombat hajnali mérkőzésre: hazaiak kulcsfigurája még mindig a gólpassz-gyáros Brad Davis, aki idén már 10 asszisztnál jár. A 30 éves amerikai játékos tavaly David Beckhamet megelőzve a bajnokság gólpassz-királya lett, 34 találkozón 16-szor osztott ki gólt eredményező átadást. Idén ez a mutató 18/10. A tavalyinál is meggyőzőbb arány.

SEATTLE SOUNDERS-LOS ANGELES GALAXY, hétfő hajnali 3 óra : A legnagyobb nézőszámmal rendelkező MLS-csapat (átlag 38500 néző) fogadja a tavalyi bajnokot. Nem lennénk meglepődve, ha ezúttal az átlagosnál is nagyobb nézősereg látogatna ki a meccsre, hiszen a Seattle szurkolói minden bizonnyal nagyon kíváncsiak lesznek arra, mire mennek kedvenceik David Beckham és társai ellen. Egy biztos, nem lesz könnyű dolguk: A Seattle-nél ugyanis mostanság döcög a szekér. Noha ötmeccses veretlenségi sorozatban vannak, játékuk nem túl meggyőző. És ami igazán szembetűnő: még a közel 40 ezres közönséggel bíró hazai pályán sem túl acélosak.  Az elmúlt öt otthoni meccsükből, csak kettőt voltak képesek megnyerni. Talán az új igazolásuk, Christian Tiffert felkavarja az állóvizet.

A Bundesliga 2010-11-es szezonjának gólpasszkirálya várhatóan bemutatkozik ezen a mérkőzésen a zöld-kékek soraiban. A német játékos az utóbbi időben remek formát mutató Osvaldo Alonso mellett kaphat majd helyet a középpálya tengelyében. Alonso kiválóan játszott a Chelsea ellen az MLS All Stars csapatban, fel is hívta magára az angol csapat menedzserének, Roberto Di Matteo figyelmét. Ami a Galaxy-t illeti: Beckhamék ma hajnalban 5-1-es vereséget szenvedtek a Real Mardirdtól barátságos mérkőzésen. Ám ebből az eredményből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni: A Los Angeles két fontos tétmeccs közé iktatta be ezt a találkozót, ahol egy félidőn keresztül a tartalékcsapattal játszottak. 

A bajnokikon - ezzel a gálameccsel szemben - kiváló formát mutat a tavalyi bajnokcsapat. Az elmúlt öt meccsükből négy találkozót megnyertek. A liga egyik gárdája sincs ilyen jó passzban. Kiválóan működik együtt a kiemelt játékosok (designated players) tengelye, a Beckham-Donovan-Keane trió zseniálisan szolgálja ki egymást. Nem lesz sétagalopp ez a hétfő hajnali meccs a Seattle-nek, még akkor sem, ha akár 50 ezer néző is szoríthat majd értük.

Két érdekes statisztikai összeállítás azokról a mutatókról, melyek alapján kijelenthető: Clint Dempsey-nek helye van egy Liverpool-szintű csapatban (kattintásra megnő a táblázat):

Ma 18 órától rendezik az Olimpián a Honduras-Japán mérőzést. Honduras egy döntetlennel biztosan továbbjut a tornán a legjobb nyolc közé. A közép-amerikai csapat keretében három MLS-játékos is van: Jerry Bengtson a New England Revolution csatára, Roger Espinoza a Sporting Kansas középpályása, Andy Najar pedig a DC United középpályása.

Blogomon minden hónapban megválasztom majd a hónap amerikai játékosát. A győztes az adott hónapban "hét játékosának" válaszott labdarúgókból kerülhet ki. Júliusban a következő heti győztesek voltak:

1. hét: Eddie Johnson
2. hét: Chris Wondolowski
3. hét: Jay DeMerit
4. hét: Sean Johnson

És a végső győztes, május legjobbja:

A Jenkifoci történetében első alkalommal választok meg egy védőt a hónap jenki játékosának. De ha valaki megérdemli ezt a címet, az Jay DeMerit. A Vancouver Whitecaps védője idén rendkívül kellemetlen védőpárost alkot a koreai Lee Young Pyo-val. Ennek hatására a tavaly szinte minden statisztika szerint tökutolsó Whitecaps jelenleg rájátszást érő pozícióban van a nyugati főcsoportban. DeMerit tanárian vezényli a Whitecaps védelmét. Sallangmentes játékát jól jellemzi, hogy idén 21 meccs alatt csak 2 sárga lapot gyűjtött be, valamint mindösszesen 13 alkalommal szabálytalankodott. Középhátvéd létére, rendszeresen 90 perecet játszva ez nem kis teljesítmény.

Pedig DeMerit 20 éves koráig soha nem is játszott védőt, valamint 24 éves koráig soha nem volt szerződtetett felnőtt játékos. Fiatal korában nem kapott lehetőséget az MLS-ben, ezért Európába ment szerencsét próbálni. Egy jóbaráttal, egy hátizsákkal, valamint némi zsebpénzzel. Önéletrajzzal kopogtatott be több európai csapat kapuján, próbajátékot kérve. De Belgiumban és Hollandiában is süket fülekre talált.

Ezután Angliába ment. Hétvégi "sörmeccseken" lépett pályára, míg végül elkezdődött az álom, igaz nem túl álomszerűen: szerződtette őt a 9. osztályban szereplő Southall, mindössze heti 40 fontot kínálva neki. Egy év múlva, 2004-ben már a hetedosztályú Northwood játékosa lett. A csapat egy edzőmérkőzést játszott az angol másodosztályban szereplő Watforddal. Itt figyeltek fel rá a Watford szakemberei, majd kéthetes próbajáték után leszerződtették. A klub 2006-ban már a Premier League-ért játszott osztályozót. A sorsdöntő meccsen Jay fejelte csapata első gólját. Végül 3-0-ra nyertek és feljutottak a Premier League-be, DeMerit egyik álma ezzel végleg megvalósult. A másik pedig 4 évvel később, amikor 2010-ben a labdarúgó világbajnokságon képviselhette az Egyesült Államokat. Hihetetlen karrierjéről nemrég dokumentumfilm is készült, ennek előzetesét itt is megnézhetitek:

A fantasztikus angliai kaland és a dél-afrikai világbajnokság után Jay DeMerit elismert válogatott játékosként térhetett vissza az amerikai kontinensre. 2010 november 18-án úgy mutatták be őt, mint az MLS új csapatának, a Vancouver Whitecapsnek az első igazolását.A 2011-es rajtra összeálló keretnek ő lett a csapatkapitánya. A Whitecaps első szezonja meglehetősen viharos volt, a csapat nehezen ért össze. Csupán hat mérkőzést nyertek meg a lehetséges 34-ből, az összeset hazai pályán. Idegenben csak 12 vereségre és öt döntetlenre futotta. Ehhez képest fantasztikus előrelépés az idei szezon.

DeMerit az elmúlt hónapban két alkalommal is emlékezetes teljesítményt nyújtott. Az egyik kiemelkedő meccs a San Jose Earthquakes elleni bajnoki volt, ahol szinte szó szerint eltüntette a pályáról a gólkirályi címre hajtó Chris Wondlowskit. Akkor ezt írta az MLSsoccer.com: "Hová tűnt Chris Wondolowski? Hát zsebre vágta őt Jay DeMerit!" A jelenleg 17 gólnál járó 'Quakes-csatárnak egyetlen kaput eltaláló lövése sem volt a mérkőzésen, mivel végig szoros őrizet alatt állt.

A másik emlékezetes találkozó az MLS All Star-csapat Chelsea elleni meccse volt. Itt DeMerit óriási mentéseket és becsúszásokat produkált. Kétszer Lukakut, egyszer pedig Lampardot állította meg ajtó-ablak ziccerben.

Oroszlánrésze volt abban, hogy az MLS sztárjai végül 3-2 arányban legyőzték a BL-győztes angol csapatot. A találkozó után így beszélt róla az All Star-kapus Dan Kennedy: "DeMerit egy igazi bulldog. Még bőven bírta erővel a találkozó végét is, hiszen az utolsó hét percben is volt négy fejese. Egész meccsen mindig jó helyen volt."
De dícsérte őt az álomcsapat edzője, Ben Olsen is:  "Eredetileg 45 percet játszott volna DeMerit, de olyan jól teljesített, hogy pályán kellett tartanom 90 percen át. Jó sok felháborodott telefont fogok kapni Vancouverből, mert két nap múlva meccsük lesz." - fogalmazott az All Stars trénere. 

Sokan azt várták ezek után DeMerit megkapja a jogos pihenőjét és nem lép majd pályára a Vancouver bajnokiján a Real Salt Lake ellen. A kanadaiak edzője azonban úgy érezte, DeMerit nélkül lehetetlen pályára küldeni a Whitecapst. Ez később hibás döntésnek bizonyult. A 48 órán belül már második meccsét játszó jenki hátvéd fáradtan mozgott, s kár lenne tagadni: szerepe volt a Real Salt Lake 2-1-es győzelmében.
Ennek ellenére a hónap legjobbjának választottam, hiszen júliusban kétszer is bebizonyította: nem csak a csatárokról szól az MLS: egy védő is képes olykor olyan látványos megoldásra, mely akár egy meccset is eldönthet, s hetekig beszélhetnek róla a szakértő és a rajongók.


2012 LEGJOBBJAI:
január: CLINT DEMPSEY
február: JOZY ALTIDORE
március: GRAHAM ZUSI
április: JOZY ALTIDORE
május: MICHAEL BRADLEY
június: CHRIS PONTIUS
július: JAY DEMERIT

Ma éjjel, a csoportmeccsekkel elkezdődik a Concacaf Bajnokok Ligája 2012-2013-as szezonja. A mezőnyben négy jenki és egy kanadai MLS-csapat képviselteti magát. Az amerikaiak közül a Los Angeles Galaxy, a Seattle Sounders, a Houston Dynamo, valamint a Real Salt Lake került a legjobbak közé, míg Kanadát a Toronto FC reprezentálja. A Concacaf BL a legrangosabb nemzetközi klubtorna az amerikai kontinens északi felén. A versengés győztese kiérdemli a Concacaf-régió legjobbja címet, így pedig indulhat a 2013-as klubvilágbajnokságon is.

Az első jenki érdekeltségű meccset ma éjjel játszák, a Real Salt Lake Costa Ricába látogat, a Herediano csapatához. A közép-amerikai csapat hazája egyik legrégebbi csapata, emellett 2012-ben megnyerte a bajnokságot, így biztosan nem lesz könnyű ellenfél. A háromfős csoport harmadik tagja a panamai bajnok Tauro.

Szerda éjjel játszik majd a Toronto FC. Az MLS-ben szereplő kanadaiak otthon fogadják majd az El Salvadorban aranyérmet nyert Águila csapatát. A Toronto számára ők jelentik a könnyebb ellenfelet a csoportban, hiszen trió a másik tagja a mexikói Santos Laguna, az amerikai válogatott Herculez Gomez csapata. A mexikóiak ráadásul tavaly a döntőig meneteltek a BL-ben.

A Seattle Sounders csütörtök éjjel lép majd pályára, az ellenfél a Trinidad és Tobagóról érező karibi bajnok, a Caledonia lesz. Kötelező győzelem ez a Sounders számára a karibi országok legjobbja ellen. Szintén a Sounders csoportjában van a veretes múlttal rendelkező, 8-szoros hondurasi bajnok Marathón. Várhatóan ők jelentik majd a komolyabb akadályt a két rivális közül.

A Galaxy és a Houston ezen a héten nem lép pályára, ők az augusztus 22-23-i játéknapon lesznek érdekeltek. A Galaxy El Salvadorból és Puerto Ricoból érkező ellenfeleet kapott, míg a Houstonnak a hondurasi Olimpiával és egy salvadori kiscsapattal kell megküzdenie a továbbjutásért.