Ma este az MLS All Star-csapata összeméri erejét az AS Roma gárdájával. A találkozó magyar idő szerint csütörtök hajnali 3 óra után kezdődik, a meccset élőben közvetíti a SportKlub.

Mivel ezt az összecsapást várhatóan hazánkban is nagy érdeklődés kíséri, így igyekszem bemutatni az MLS All Star-csapatát azoknak is, akik nem jártasak az amerikai bajnokság világában. 

Az álomcsapat keretét a Sporting Kansas magyar származású trénere, Peter Vermes alakította ki, a szurkolói szavazatok segítségével. Most mindegyik labdarúgót bemutatom néhány mondatban, összehasonlítva játékstílusukat egy-egy ismert focistáéval.

Pár napja már jellemeztem az előzetes keret játékosait, most a végleges csapat ismeretében frissítettem a cikket. Tim Cahill és Robbie Keane sérülés miatt kihagyja a meccset, őket Landon Donovan és Jack McInerney váltották.

KAPUSOK:

Raúl Fernández (FC Dallas): Ő perui Iker Casillas. Fiatalon lett a válogatott alapembere. Inkább vonalkapus, hihetetlen reflexeiről ismert.

Nick Rimando (Real Salt Lake): Az amerikai Jorge Campos. Alacsony testmagasságát elképesztő ruganyossággal és remek reflexekkel kompenzálja.

VÉDŐK:

Corey Ashe (Houston Dynamo): Nevezhetnénk őt az amerikai Ashley Cole-nak. Balhátvédként játszik, de felfutásaival és remek beadásaival a támadásokból is kiveszi a részét.

Matt Besler (Sporting Kansas City): Leginkább az egykori Fradi-hátvéd Telek "Mancira" emlékeztet. Középhátvéd létére ugyanis nincsenek hihetetlen fizikai adottságai, de rendkívül intelligensen olvassa a játékot. Higgadt és kiegyensúlyozott, tökéletesek a belépői.

Tony Beltran (Real Salt Lake): Kis túlzással mondhatjuk, hogy ő az amerikai Philipp Lahm. Kis testmagassága ellenére rendkívül megbízható középhátvéd, kiváló ütemérzékkel és hatalmas szívvel. Minden meccsen rendkívül odaadóan játszik, gólpasszai révén a támadásokból is kiveszi a részét.

Aurélien Collin (Sporting Kansas City): Ő a "francia Materazzi" az MLS-ből! Olasz kollégájához hasonlóan kissé bolond középhátvéd, aki a pályán kiváló fizikai adottságaival hívja fel magára a figyelmet. Fejesei által az ellenfél kapujára is veszélyes.

Omar Gonzalez (LA Galaxy): Leginkább Mats Hummelshez tudnám hasonlítani. Az amerikai középhátvéd egyidős a német bekkel és hozzá hasonlóan remek fizikális adottságokkal van megáldva. Intelligens, remekül olvassa a játékot, kiválóan passzol, az összjátékban is használható, emellett az ellenfél kapujára is veszélyes fejeseinek köszönhetően.

DeAndre Yedlin (Seattle Sounders FC): Nagyon emlékeztet Rafaelre a Manchester Unitedből. Yedlin is fiatal jobbhátvéd, aki energikus és gyors játékával az egész jobbszélt képes bejátszani. Beadásai és lövései is veszélyesek, a ritmusváltásai életveszélyesek az ellenfél számára.

KÖZÉPPÁLYÁSOK:

Landon Donovan (L.A. Galaxy): Az amerikai labdarúgás elsőszámú ikonja, minden idők talán legjobb jenki játékosa. Ő az amerikai válogatott gólrekordere, valamint gólpassz-rekordere. Az ötszörös amerikai bajnok Donovant immáron zsinórban 13. esztendőben hívták meg az All Star-csapatba. Néhány napja CONCACAF Aranykupát nyert az amerikai nemzeti tizeneggyel, ahol a torna legjobb játékosának választották öt gólja és hat gólpassza után.

Kyle Beckerman (Real Salt Lake): Olyan mint Gareth Barry a Manchester City-ből. Védekező középpályásként játszik, de a támadásokból is igyekszik kivenni a részét. Hihetetlen a munkabírása, de nagy lelkesedésében olykor hajlamos a hibázásra.

Patrice Bernier (Montreal Impact): A "kanadai Clarence Seedorf". Nagy tapasztalattal rendelkező 49-szeres kanadai válogatott középpályás. Remekül passzol, irányít, távoli lövései veszélyesek.

Brad Davis (Houston Dynamo): A "ballábas Beckham" - ezt a becenevet adta neki az amerikai sportsajtó. Rendkívül találó elnevezés, hiszen Beckhamhez hasonlóan Davis is hajszálpontos beadásokra és tért ölelő indításokra képes, emellett távoli lövései és pontrúgásai is nagy veszélyt hordoznak magukban. És ő is "egylábas", mint Beckham, csak ő a balt használja, nem a jobbat.

Will Johnson (Portland Timbers): Ő a "kanadai Steven Gerrard". Klubjának csapatkapitánya, a középpálya közepén játszik és hatalmas a munkabírása. A védekezésből és a támadásokból is kiveszi a részét. Igazi vezér, rengeteget fut és remek meglátásai vannak. Távoli lövései veszélyesek, de a tizenhatoson belül is képes technikás, jó megoldásokra.

Mike Magee (Chicago Fire): A Chicago játékosa leginkább Clint Dempsey-re emlékeztet. Mindketten középpályásként és csatárként is bevethetőek. Olykor eltűnnek a mezőnyben, ám a nagy meccseken, a fontos pillanatokban mindig képesek gólokat szerezni. Remekül helyezkednek, sokszor közelről pofozzák be a labdát a hálóba. Óriási szívvel játszanak.

Graham Zusi (Sporting Kansas City): A Sporting Kansas Juan Matája. Támadó középpályás, aki magára vállalja az összes pontrúgást, emellett beadásai és rövid passzai is kiválóak. Zsákszámra termeli a gólpasszokat, de ő is képes a gólszerzésre. Nagyon intelligens játékos, remekül átlátja a játékot.

CSATÁROK:

Jack McInerney (Philadelphia Union): Az amerikai sajtó már most úgy nevező a 20 éves támadót, hogy az "amerikai Chicharito". Javier Hernandezzel valóban sok hasonlóságot mutat "Jack Mac". Mindketten igazi lesipuskás csatárok. Mindkettőjüknek erőssége a befejezés és a labda megtartása. A testmagasságuk és testfelépítésük is rendkívül hasonló. Ráadásul Hernandez 20 évesen kísértetiesen hasonló góllövési mutatókkal rendelkezett, mint Jack Mac.

Marco Di Vaio (Montreal Impact): Az olasz gólvágót világszerte ismerik. 142 Siere A-találatával ő a bajnokság történetének 27. legeredményesebb gólszerzője. A jelenleg is aktív labdarúgók között a negyedik helyen áll. Az egykori bolognai kedvenc az MLS-ben sem adta alább, jelenleg 3. helyen áll a góllövőlistán. Amióta Montrealba igazolt, 35 meccsen 16 gólt szerzett.

Thierry Henry (New York Red Bulls): Thierry Henry-t csak Thierry Henry-hoz lehet hasonlítani... A világ- és Európa-bajnok, BL-győztes francia legendát nehéz csupán pár szóval jellemezni. Noha sebessége már kicsit megkopott, de technikás megoldásai és meglátásai manapság is világklasszisok közé emelik őt. A Romának sok gondot fog okozni.

Camilo Sanvezzo (Vancouver Whitecaps FC): A brazil játékos a "vancouveri El Shaarawy". A fiatal olasz csatárhoz hasonlóan Sanvezzo sem a testi erejével győzi le a védőket, hanem remek technikai megoldásaival. Ő is szeret a szélről - főleg balszélről - befele törni, akár a támadó középpályás posztján is képes jól teljesíteni. Távoli lövései és szabadrúgásai is veszélyesek.

Chris Wondolowski (San Jose Earthquakes): Ő az amerikai Berbatov. Bolgár kollégájához hasonlóan Wondo is kiegyensúlyozott, nyugodt fickó a hétköznapokban. És a pályán sem feltűnő jelenség, mégis zsákszámra képes rúgni a gólokat. Jól fedezi a labdát, szorult helyzetekben is képes jó megoldásokat választani.

Július utolsó hetének egyértelműen legnagyobb jenki labdarúgó-eseménye az amerikai válogatott Aranykupa-győzelme volt. A jenkik ötödik CONCACAF-bajnoki címűket ünnepelhették, hat év után emelték ismét magasba a térség legrangosabb trófeáját. A döntőben Panama volt az ellenfél, amely rendkívül masszívan és hatékonyan védekezett az első játékrészben. A második féldiőben is tartott a fegyelmezettségük, de csak addig, míg pályára nem lépett Brek Shea. Ő lett a hét játékosa!

A Stoke City labdarúgója a 67. percben kapta meg a lehetőséget Jürgen Klinsmanntól, majd a 68. percben első labdaérintésébőlmegszerezte a vezető gólt, mely később győztes találat lett. Nem volt nehéz dolga, egy kapu felé tartó labdát kellet bebiztosítani, nagyjából egy méterről.

Érdemei azonban messze túlnőnek ezen a találaton. Miután beszállt a meccsbe, hihetetlenül felélénkült az addig tetszhalott állapotban leledző balszárny. Shea atomjaira bontotta a panamaiak precíz védekezését, lendületes elfutásaival és hajszálpontos beadásaival totális zavart okozott. Góljánál sem követték le a mozgását, később pedig többször is a védők mögé tudott kerülni.Egy alkalommal olyan hihetetlen labdát adott Eddie Johnsonnak, amit nyugodtan nevezhetünk gólpassznak. A Seattle Sounders csatára azonban sajnos kihagyta a kihagyhatatlannak tűnő ziccert, másfél méterre a kaputól.

Shea nem csupán elöl jeleskedett, két-három alkalommal hátul is besegített a védekezésbe, 191 cm-es testmagasságával és remek fizikumával többször is útját állta a közép-amerikai játékosoknak.

A döntőben látottak igazolták, hogy a texasi születésű szélső remek formában van: az Aranykupa utolsó csoportmeccsén belőtte élete első válogatott gólját, a fináléban pedig a mindent eldöntő találat megszerzése mellett mezőnyben is remekelt. Shea számára rendkívül fontos volt, hogy jó teljesítményt nyújtson, ugyanis a Stoke-hoz igazolása óta lejtmenetben volt a karrierje. Egy tavaly év végi talpsérülés hátráltatta beilleszkedését a Premier League-ben szereplő egyesületbe, ahol mindössze két meccsen lépett pályára. A Stoke-nál ráadásul nyáron edzőváltás is volt, így Shea nagy jelentőséggel bírt, hogy jó benyomást tegyen az új szakvezetésre: mondhatni, nem egy balszerencsés dolog, hogy az Aranykupáról szóló szalagcímekben többször is feltűnt a neve.

Remélhetőleg a 2013-14-es szezonban már több lehetőséget fog kapni a kreatív, intelligens és lendületes játékáról ismertté vált texasi fiatalember. Ha képes lenne folyamatosan azt a formát nyújtani, amire anno még az FC Dallas színeiben képes volt, arra az egész Premier League felkapná a fejét.

Júliusban a hét játékosai voltak:
1. hét: Landon Donovan
2. hét: Chris Wondolowski
3. hét: Landon Donovan
4. hét: Brek Shea

2013-ban a hónapok legjobb játékosai:
január: JOZY ALTIDORE
február: JERMAINE JONES
március: OMAR GONZALEZ
április: JOZY ALTIDORE
május: CLINT DEMPSEY
június: JOZY ALTIDORE
július: HAMAROSAN KIDERÜL

Két változás történt az AS Roma ellen készülő MLS All Star-csapat keretében. Robbie Keane nem épült fel sérüléséből, így az ő helyét átvette Landon Donovan. Az amerikai válogatott gólrekordere és gólpassz-rekordere a tegnap este Aranykupát nyert a nemzeti csapattal. Ő kapta a torna legjobb játékosának járó Aranylabdát is, miután öt gólt lőtt és 7 gólpasszt osztott ki.

Donovant eredetileg nem választotta be a csapatba Peter Vermes, a Sporting Kansas trénere és az All Star-team megbízott szakvezetője. A Los Angeles Galaxy játékosa 12 év után először maradt volna ki az álomcsapatból. Most az élet azonban felülírta az előzetes terveket. Így történt ez Tim Cahill esetében is, de az ő esetében negatív előjellel: az ausztrál klasszis amerikai karrierje során először kapott behívót az All Star-keretbe, de a New York Red Bulls hétvégi bajnokiján sérülést szenvedett. Helyette a Philadelphia Union 20 éves amerikai csatára, Jack McInerney kapta meg a bizonyítási lehetőséget Tottiék ellen.

McInerney az idei MLS-szezon talán legnagyobb szenzációja. Fiatal életkora ellenére a hátán viszi az erőn felül teljesítő Philadelphiát, már 10 gólt szerzett az idei szezonban. Az amerikai sportújságírók már a "jenki Chicharitónak" nevezik őt.

Az MLS All Star-AS Roma mérkőzést Kansasben rendezik, helyi idő szerint szerdán 20:25 perckor lesz a kezdőrúgás, ami magyar idő szerint csütörtök hajnali 03:25 percet jelent. A találkozót a tervek szerint élőben közvetíti a SportKlub.

Az amerikai válogatott sorozatban 11. győzelmét aratva 1-0-ra legyőzte Panamát a CONCACAF Aranykupa döntőjében, így a jenkik lettek 2013-ban az észak- és közép-amerikai, valamint a karibi-térség legjobb csapata!

A győztes gólt a csereként beálló Brek Shea szerezte. A Stoke City játékosa Landon Donovan gólba tartó gurítását biztosította be:

Shea egyébként megérdemel minden dicséretet a "könnyű gól" ellenére is. Pályára lépését követően jelentősen felélénkült az addig nem túl kreatív amerikai csapat. Egyre több helyzetet dolgoztak ki és végül megérdemelt diadalt arattak az olykor kissé alattomosan játszó panamaiak felett. Akár kétgólos is lehetett volna a siker, ha Shea álompasszát követően Eddie Johnson közelről betalál.

De a siker így is megszületett, így az amerikai válogatott ötödik alkalommal emelhette magasba a CONCACAF Aranykupa trófeáját, ezzel pedig a nagy rivális Mexikó nyomába eredtek. A déli szomszédnak ugyanis hat győzelme van eddig. A jenkik egyébként idén zsinórban ötödik Aranykupa-döntőjüket játszhatták, ez pedig abszolút rekord a sorozat történetében.

A meccs után kiosztották az egyéni díjakat is:

Aranykesztyű (legjobb kapus) díj: Jaime Penedo (Panama)
Aranycipő (gólkirály): Landon Donovan (USA), Chris Wondolowski (USA), Gabriel Torres (Panama) 5-5 góllal
Aranylabda (a torna legjobb játékosa): Landon Donovan (USA)

A HÉTVÉGE MÉRKŐZÉSE: Egyesült Államok-Panama, Aranykupa-döntő

Vasárnap 22 órától rendezik a 2013-as Aranykupa fináléját, ahol az Egyesült Államok csapata Panama ellen játszik majd. Az Aranykupa nem más, mint a CONCACAF-zóna kontinenstornája, melyet kétévente rendeznek meg az észak- és közép-amerikai, valamint a karibi-térség legjobb csapatainak részvételével. Az Egyesült Államok négyszer nyerte meg ezt a versenysorozatot (legutóbb 2007-ben), Mexikó pedig hatszor. Tehát ha a jenkik behúzzák a vasárnapi meccset, akkor az örökranglistán ott lihegnek majd az ősi rivális nyakán.

Persze nem ez a fő motivációs tényező. Inkább a bizonyítási vágy, mely dolgozik a mostani keret összes tagjában. Jürgen Klinsmann szövetségi kapitány ugyanis úgy válogatta össze a csapatot, hogy abba csak olyan játékosok kerültek, akik az utóbbi időben kevesebb lehetőséget kaptak, viszont bizonyítani szeretnék, hogy helyük van a válogatottban, akár a jövő évi világbajnokságon is.

Itt van például Landon Donovan, aki közel egy éven át nem lépett pályára a nemzeti csapatban. Az amerikai sportsajtó már kezdett is beletörődni, hogy a jenki labdarúgás történetének talán legjobb játékosa kihagyja a brazíliai vb-t. Donovan azonban meghívót kapott az Aranykupára és ezt a bizalmat szenzációs játékkal hálálta meg: 5 gól és 6 gólpassz szerepel a neve mellett. A jenki 10-esnek tehát kulcsszerepe van tehát abban, hogy csapata rendkívül könnyedén, sok gólt szerezve jutott el a Panama elleni döntőig. Az amerikai csapat gólkülönbsége az idei tornán: 19-4. Donovan a 19 találatból 11-hez valamilyen módon hozzájárult (saját gól, vagy gólpassz).

A válogatott e tornán mutatott remek teljesítménye egyébként egy hihetetlen rekordhoz is hozzájárult: az amerikai csapat ugyanis immáron zsinórban 10 mérkőzést nyert meg:

Németország ellen, barátságos meccs: GYŐZELEM (4-3)
Jamaica ellen, vb-selejtező: GYŐZELEM (2-1)
Panama ellen, vb-selejtező: GYŐZELEM (2-0)
Honduras ellen, vb-selejtező: GYŐZELEM (1-0)
Guatemala ellen, barátságos meccs: GYŐZELEM (6-0)
Belize ellen, Aranykupa-csoportmeccs: GYŐZELEM (6-1)
Kuba ellen, Aranykupa-csoportmeccs: GYŐZELEM (4-1)
Costa Rica ellen, Aranykupa-csoportmeccs: GYŐZELEM (1-0)
El Salvador ellen, Aranykupa-negyeddöntő: GYŐZELEM (5-1)
Honduras ellen, Aranykupa-elődöntő: GYŐZELEM (3-1)

Ám Panama ellen ennek ellenére nem lehet és nem is szabad biztosra menni. A közép-amerikai ország ugyanis a jenkikhez hasonlóan megnyerte saját csoportját a tornán. A panamai labdarúgók a csoportmeccsek során is megverték Mexikót, majd az elődöntőben is legyőzték őket. A térség egyik legerősebb csapata elleni dupla győzelem pedig komoly erődemonstrációnak számít. Közben Costa Ricát is búcsúztatták a piros-kékek, pedig sokan őket is esélyesnek tartották a döntőbe jutásra. Ám Panama eddig mindenkinél jobb volt. 11 gólt szerezve, mindössze hármat kapva masíroztak be a fináléba. Egy játékosuk különösen jól teljesített az idei tornán: a venezuelai Zamora FC-ben szereplő Gabriel Torres öt góllal holtversenyben első helyen áll góllövőlistán, két amerikai, Donovan és Wondolowski társaságában.

A döntővel kapcsolatos tegnapi fejlemény, hogy a CONCACAF fegyelmi bizottságának döntése értelmében Jürgen Klinsmann amerikai szövetségi kapitány nem ülhet le a kispadra a fináléban. A bizottság azt követően döntött így, hogy Klinsmannt heves reklamálásért kiállították a Honduras elleni elődöntőben. Legutóbb 2005-ben fordult elő, hogy az aktuális amerikai szövetségi kapitány nem ülhetett le a kispadra az Aranykupa-döntőjében. Akkor Bruce Arena volt eltiltva, viszont a döntőt nélküle is megnyerték a jenkik, tizenegyesekkel... éppen Panama ellen!

A HÉTVÉGE MÉRKŐZÉSE AZ MLS-BŐL: New York Red Bulls-Real Salt Lake.

Az Aranykupa döntője mellett MLS-fordulót is rendeznek ezen a hétvégén. A meccskínálatból pedig a New York Red Bulls-Real Salt Lake mérkőzés tűnik a legígéretesebbnek. A New York ugyanis otthon rendkívül erős, 10 találkozójából csak 2 meccset veszített el. Viszont a Real Salt Lake sosem ijed meg, ha idegenbe megy 10 mérkőzés alatt 16 pontot szereztek vendégségben. Legutóbbi három idegenbeli meccsükön egyaránt győzelmet arattak. A New York második helyen áll a keleti főcsoportban, míg a Real Salt Lake az egész bajnokság legjobb eredményével áll az élen a nyugati főcsoportban - annak ellenére, hogy a múlt héten a Kansas ellen megszakadt a 8 meccses veretlenségi sorozatuk.

"Nagyon jó csapat lesz az ellenfelünk" - ismerte el Tim Cahill, a New York Red Bulls ausztrál klasszisa. Cahill egyébként sürű hét elé néz, hiszen meghívót kapott az MLS All Star-csapatába is, így csütörtökön pályára léphet az AS Roma elleni gálamérkőzésen. Így van ezzel Thierry Henry is, aki azonban még nem az All Star-meccsre koncentrál. Szerinte ugyanis most minden idegszállal a Real Salt Lake-re kell koncentrálni, mert nem lesz egyszerű feladat legyőzni őket: "A kiegyensúlyozottságot tekintve ők a liga legjobb csapata. Általában nehéz meccseket játszunk ellenük." - mondta a francia klasszis.

Henry emlékezete nem csal. Legutóbb 2009. április 18-án tudták legyőzni a Salt Lake-et, azóta egyetlen döntetlen mellett öt vereség a mérleg.A mostani mérkőzésnek különös pikantériát ad, hogy a New York csapata tele van volt Salt Lake-játékossal. A Jonny Steele, Jámison Olave, Fabián Espíndola alkotta trió az előző szezonban még Salt Lake City-t tekintette otthonának. Ki tudja, talán pont ők vetnek majd véget a Red Bullst sújtó Real Salt Lake-átoknak!

A TELJES HÉTVÉGI MENÜ:

Egyesült Államok-Panama, CONCACAF Aranykupa döntő: VASÁRNAP 22:00

MLS:

Toronto-Columbus, SZOMBAT 20:00
Colorado-Los Angeles, VASÁRNAP 01:00
D.C. United-New England, VASÁRNAP 01:00
Montreal-Kansas, VASÁRNAP 01:00
New York-Salt Lake, VASÁRNAP 01:00
Vancouver-Philadelphia, VASÁRNAP 01:00
Houston-Chicago, VASÁRNAP 03:00
San Jose-Portland, VASÁRNAP 04:30
Seattle-Chivas, HÉTFŐ 05:00