A portugálok elleni ma esti mérkőzés apropóján FIFA hivatalos oldala interjút készített Clint Dempsey-vel, az amerikai válogatott csapatkapitányával. A következőkben a beszélgetés magyar fordítását olvashatjátok:
FIFA: Clint, sokkoltad az egész közönséget az első percben lőtt góloddal Ghána ellen. Milyen érzés volt?
DEMPSEY: Egész nap csak ez jár a fejedben. Segíteni akarod a csapatot és meg akarsz felelni a vb jelentette hatalmas kihívásnak. Nekem megadatott, hogy három vb-n is gólt szerezzek, most is nagyon boldoggá tett.
FIFA: Mit jelent számodra, hogy zsinórban három vb-n is gólt lőttél?
DEMPSEY: Mindig amikor betalálok egy vb-n, az egy megvalósult álom. Gyermekként azért imádkoztam lefekvés előtt, hogy egy napon játszhassak és gólt lőhessek egy világbajnokságon. Végül háromszor is sikerült!
FIFA: Az Egyesült Államok harci szellemét dicséri, hogy a csapat nem omlott össze a ghánai egyenlítéskor. Mit gondolsz erről?
DEMPSEY: Úgy érzem, hogy ennek az együttesnek van tartása. Ha azon a találkozón leikszeltünk volna, olyan érzés lett volna, mint egy vereség. Mondom ezt annak dacára, hogy Ghána nagyobb arányban birtokolta a labdát és helyzeteik is voltak. Csalódottak lettünk volna, mert nagyon sok energiát fektettünk a meccsbe. De nem adtuk fel és képesek voltunk visszaszerezni a vezetést. Ez pedig azt mutatja, kitartóak vagyunk és a végső sípszóig küzdünk. Így kell cselekednünk a hátralévő találkozókon is, mert csak így juthatunk tovább ebből a csoportból.
FIFA: Kaptál egy csúnya rúgást az arcodra Ghána ellen. Hogy érzed magad?
DEMPSEY: Jobban vagyok. A rúgás után ömlött a vér az orromból. Az orvos tamponálta a sérülést, így viszont egyátalán nem kaptam levegőt. Most már elállt a vérzés, így tudok levegőt venni az orromon keresztül is. Szóval rendben leszek.
FIFA: Meleg lesz Manausban...
DEMPSEY: Nem lesz egyszerű, de mindkét csapatnak meg kell majd küzdenie a külső körülményekkel: a hőséggel és a magas páratartalommal. Mi igyekeztünk a lehető legjobban felkészülni erre. Az utolsó meccsünket Jacksonville-ben, Floridában játszottuk, ahol szintén magas a páratartalom. Én pedig Texasban nőttem fel, szóval egy kis melegtől nem ijedek meg. Néhány játékos már hozzá van szokva ezekhez a helyzetekhez, de a lényeg, hogy mindkét csapat ugyanazon feltételek mellett játszik.
FIFA: Hogyan készül a csapat Portugália ellen?
DEMPSEY: A világbajnokságon minden mérkőzés nehéz. De a megfelelő felkészülés a lényeg: meg kell nézni az ellenfél korábbi meccseit, fel kell térképezni az erősségeiket és a gyengéiket. Aztán pedig rá kell jönni arra, hogyan lehet a legjobban kihasználni ezeket a gyenge pontokat. De ha mindezt végrehajtod, a portugálok ellen akkor sincs könnyű dolgod. Nagyon sok minőségi játékosuk van. A legjobbunkat kell nyújtani, ha meg akarjuk nyerni a meccset. Nem szabad úgy ráfordulnunk az utolsó csoportkörre, hogy a másik párharc eredményétől függünk.
FIFA: Cristiano Ronaldo semlegesítésére van külön forgatókönyv?
DEMPSEY: Egy csapattal állunk szembe, nem az egyénekre kell koncentrálnunk. Igen, vannak olyan portugál játékosok, akik képesek helyzetet kialakítani a semmiből, de ettől függetlenül csapatszinten kell semlegesíteni őket. Ez teszi lehetővé, hogy megszerezzük a három pontot.
FIFA: Mit kell tennie az Egyesült Államoknak, hogy továbbjusson a legjobb 16 közé?
DEMPSEY: További pontokat kell szereznünk, a lehető leghamarabb. Idális esetben legyőzzük Portugáliát és akkor továbbjutottunk. De könnyebb ezt kimondani, mint megvalósítani. Nehéz meccs lesz, ahogy korábban is mondtam: a legjobbunkat kell nyújtani, hogy bezsebeljük a pontokat.
FIFA: A világbajnokság felkeltette az amerikai közönség érdeklődését. Ezt plusz elvárásokat teremt?
DEMPSEY: Az elvárások nem változtak. Mindig is az volt a cél, hogy továbbjussunk a csoportból és aztán pedig meglátjuk, mire vagyun képesek. A megnövekedett érdeklődés abban segít, hogy a média fősodora is felfigyelt a labdarúgásra. Ez pedig tovább növeli a játék népszerűségét az Egyesült Államokban.
FIFA: Natalban óriási szurkolói támgogatást kapott a csapat. Mekkora jelentősége volt ennek?
DEMPSEY: Egészen elképesztő volt. Mintha lett volna egy 12. játékosunk! Egészen olyan volt, mintha hazai pályán játszottunk volna. Ez főleg annak fényében különleges érzés, hogy én még emlékszem olyan meccsekre, amikor Amerikában olyan közönség előtt játszottunk, melynek nagy része az ellenfélnek szurkolt. Azóta szép lassan megváltozott a világ. Most már Brazíliában is olyan támogatást kapunk, mintha otthon lennénk. Ez azt mutatja, hogy milyen sokat változott a labdarúgás megítélése az Egyesült Államokban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal