Az amerikai válogatott hétfőn megkezdi szereplését a 2014-es világbajnokságon. A jenkik a G-csoportban lépnek majd pályára Ghána ellen. A két csapatnak eseménydús a közelmúltja, miután a 2006-os és a 2010-es világbajnokságon is találkoztak. Mindkét alkalommal Ghána diadalmaskodott, kiejtve így az Egyesült Államokat. Most a visszavágásra készülnek Altidore-ék. Lássuk, milyen gyenge pontokat használhatnak majd ki a mérkőzés során.

AZ EDZŐ

Kwesi Appiah 53 éves szakember, aki balhátvédként 1987 és 1992 között a ghánai válogatottban is pályára lépett. Edzőként nem számít különösebben rutinosnak. 2012-ben nevezték ki szövetségi kapitánynak, miután menesztették elődjét, a szerb Goran Stepanovicot. Appiah Stepanovic segítője volt, így gyakorlatilag megörökölte a szakvezetői széket. Rutintalansága ellenére Appiah régóta a válogatott közelében dolgozik, a 2010-es vb idején is az edzői stáb tagja volt, néhány mérkőzés erejéig pedig megbízott vezetőedző is volt a torna után. Edzőként a világszerte közkedvelt 4-2-3-1-es felállás híve. A csapat játékát a centerpozícióban elhelyezkedő Asamoah Gyanra építi. Remekül ért a csapat feltüzeléséhez. Ugyanakkor hátrányos tulajdonsága, hogy túlságosan közvetlen a játékosokkal, ezért nincs meg az edzői tekintélye. Ha vert helyzetbe kerül Ghána, nem biztos, hogy megmarad a csapat fegyelme.

A KAPUSOK

A leginkább lyukas poszt a ghánai keretben. A 90-szeres válogatott, 36 éves Richard Kingsont Appiah kihagyta a keretből, inkább a fiatalokra próbált építeni, akiknek azonban rendkívül csekély a nemzetközi tapasztalata. A kezdőkapus pozíciójára a három behívott játékos közül Adam Kwarasey a legesélyesebb, aki a norvég Stromsgodset hálóőre. A 26 éves játékos tavaly norvég bajnoki címet ünnepelhetett és a bajnokság legjobb kapusának választották. Korábban a norvég utánpótlás-válgoatottban szerepelt, az oslói születésű labdarúgó 3 éve "váltott országot", azzal a céllal, hogy szerepelhessen a világbajnokságon.

A keret további két kapusa a mindössze 7-szeres válogatott Steven Adams, aki hazája bajnokságában szerepel, valamint a 29 évével rutinosnak számító Fatau Dauda, aki a dél-afrikai Orlando Pirates játékosa, de a klubnál kevés játéklehetőséget kap.

A VÉDŐK

Itt már egy fokkal nevesebb játékosok szerepelnek, mint a kapus-pozícióban. Appiah szövetségi kapitány négyvédős rendszert favorizál, ahol legnagyobb valószínűséggel az Opare-Boye-Mensah-Asamoah négyesnek fog bizalmat szavazni a jenkik ellen. A kispadon pedig Samuel Inkom, Rashid Sumalia és Harrison Afful foglal helyet.
Ebből a névsorból Afful és Mensah is ott volt a 2010-es világbajnokság nyolcaddöntőjében a jenkik ellen, közülük azonban előre láthatólag csak az Évianban focizó Mensah tudta megőrizni a kezdő pozíciót. Tette mindezt annak ellenére, hogy középszerű szezont zárt, a kieséstől éppen megmenekült Évianban nem tudott kiemelkedőt nyújtani. Mensah társa a védelem közepén az a John Boye lehet, aki sérülés és formahanyatlás miatt csak 10 mérkőzést játszott az elmúlt szezonban a Rennes színeiben. Nincs vb-tapasztalta, de kulcsjátékos lehet, mivel a légi párbajokat kiemelkedő arányban képes megnyerni és akár jobbhátvédként is bevethető.
Igaz, utóbbi pozícióba már van embere Appiah trénernek, Daniel Opare személyében. Ő a ghánai labdarúgás egyik új csillaga. A 23 éves játékost 18 esztendősen szerződtette a Real Madrid, miután kiemelkedő teljesítményt nyújtott az U17-es világbajnokságon. A Realban aztán nem tudott gyökeret verni, csak a tartalékok között kapott lehetőséget. Belgiumba szerződött a Standard Liége csapatába, ahol viszont kulcsjátékossá nőtte ki magát. Teljesítményére a Porto is felfigyelt, a vb előtt szerződtették.
A védelem másik szélén még nevesebb játékost találunk, a Juventusban szereplő Kwadwo Asamoah személyében. Appiah szövetségi kapitány a bal szárnyat megerősítendő tolta vissza a védelembe a torinói labdarúgót. A hihetetlen munkabírású Asamoah-t az elmúlt két esztendőben zsinórban választották meg az év ghánai játékosának. A kétszeres olasz bajnok védő univerzalitása aranyat érhet a vb-n, hiszen a védelem bal oldala mellett a középpálya szélén és közepén is bevethető.

Ami a cseréket illeti, közülük Harrison Afful kaphat még komolyabb szerepet. Egyrészt vb-rutinja miatt, másrészt azért, mert a védelem mindkét oldalán képes játszani, így Asamoah előreküldése esetén lefedezheti a balszélt.

A KÖZÉPPÁLYÁSOK

Elérkeztünk a középpályás-sorhoz, ahol már igazi minőséget találunk. A két középső középpályás várhatóan Micael Essien és Sulley Muntari lesz. Mindketten világszínvonalú játékosok, nagyon komoly nemzetközi tapasztalattal. Mindketten ott voltak a legutóbbi két világbajnokságon.
Essien a ghánai csapat szíve. A Chelsea-vel BL-t nyerő játékos ugyan túl van már karrierje csúcspontján, de még mindig kulcsjátékosa a nemzeti csapatnak. Ezt bizonyította az Egyiptom elleni sorsdöntő selejtezőn, ahol 7-3-as összesítéssel búcsúztatták ellenfelüket. Igaz, ezt a párharcot megelőzően Essien nem vett részt a vb-szereplés kiharcolásában: két éven át lemondta a válogatott behívókat, mondván klubkarrierjére akar koncentrálni. Essien szerint ezt célt akadályozta, hogy korábban kétszer is komolyabb sérülést szenvedett el a nemzeti csapatban. Igaz, ez a "koncentrációs szünet" nem sült el jól: Essien kikerült a Chelsea keretéből. 2014-ben a Milanhoz szerződött, ahol azonban eddig csak 3 meccsen kapott lehetőséget kezdőként. Most a világbajnokságon szeretné feléleszteni haldokló karrierjét.
A középpálya centrumában klubtársa, Sulley Muntari lehet a segítségére. A gyenge szezont záró Milanban Muntari a jobbak közé tartozott, 5 gólt lőtt és 2 gólpasszt adott, az idény során 3-szor választották a meccs legjobbjának. Az ő kikapcsolása kiemelt fontosságú feladat lesz a jenkik számára.

A középső középpályások közül még az Udinesében focizó Emmanuel Badu kaphat lehetőséget a bizonyításra.

A legtöbb gondot az amerikaiaknak a három támadó középpályás okozhatja. Itt két játékos helye betonbiztosnak tűnik: Andre Ayew és Kevin-Prince Boateng minden bizonnyal pályán lesz holnap este. Ayew a balszélről, Boateng pedig középről törhet a jenki kapu felé. A jobbszél még nyitott kérdés. Itt Jordan Ayew, Wakaso Mubarak, Christian Atsu vagy egy kis csavarral a csatár Abdul Waris is lehetőséget kaphat.

De kezdjük a bal oldalról betörő Andre Ayew-vel az elemzést. Ő már 2010-ben is szomorította az amerikaiakat a nyolcaddöntőben. A Marsielle játékosa az egykori klasszis Abedi Pelé idősebb fia. A 24 éves támadó középpályásért tavaly európai sztárklubok álltak sorba, idén azonban egy fokkal gyengébb szezont zárt: csupán 5 gólt lőtt és 3 gólpasszt adott, csapata a csalódást keltő 6. helyen zárt a francia élvonalban. Ennek ellenére villámsebességű játéka és kiismerhetetlen csele veszélyes ellenféllé teszik őt bárki számára. A világbajnokság jelentette nagyszínpad akár lökést adhat neki.
Társának, Kevin Prince-Boatengnek is fontos a vb-részvétel. Legalábbis erre utal, hogy a 27 éves labdarúgó tavaly novemberben visszatért a válogatotthoz, annak ellenére, hogy 2011-ben, 24 évesen lemondta a válogatottságot. Akkor arra hivatkozott, hogy elfárad a sok utazástól és fizikálisan nem érzi képesnek magát arra, hogy nemzeti- és klubkötelezettségeit egyaránt ellássa. Nos, most minden bizonnyal erősebbnek érzi magát, hiszen mint mondtam, visszatért a válogatotthoz. Ennek a döntésnek nem örülnek az amerikai csapat szurkolói, hiszen Boateng 2010-ben is betalált a jenki kapuba, ráadásul jó klubszezont is zárt: 28 mérkőzésen úgy lőtt 6 gólt és adott 2 gólpasszt a Schalkéban, hogy a meccsek felén védekező középpályásként kapott lehetőséget.

Ezzel elérkeztünk a támadó középpálya jobb oldalához, ahol talán Jordan Ayew és Christian Atsu a legesélyesebb a kezdő tizenegybe kerülésre. Jordan Ayew testvéréhez, André-hoz hasonlóan a Marsielle játékosa. A 22 éves játékos sok ghánai csapattársához hasonlóan mélyről küzdötte vissza magát, miután fegyelmi problémák miatt 2013-ban kitették az Afrikai Nemzetek Kupájára készülő keretből. A Marseille-nél is kevés játéklehetőséget kapott, a világbajnokság miatt ezért januárban kölcsönben a Sochaux-hoz igazolt. Itt jól teljesített, 16 meccsen öt gólt lőtt és egy gólpasszt adott, de a csapat ennek dacára kiesett az élvonalból. Ayew lendületét azonban mindez nem törte meg: a ghánaiak utolsó felkészülési meccsén, Dél-Korea ellen mesterhármast szerzett, így főszereplője volt a 4-0-ás győzelemnek.
Pozíciója emiatt biztosabbnak tűnik, csak Christian Atsu lehet veszélyes rá. A 22 éves bal oldali középpályás a Chelsea játékosa, ahol azonban még egyetlen meccset sem játszott, mivel szerződése aláírását követően rögtön kölcsönadták a holland Vitesse-nek. Az Eredivisie-ben remekül teljesített, 5 góljával és 6 gólpasszával csapata egyik legjobbja volt a nemrég befejeződött szezonban.

A CSATÁROK

Ha az amerikai labdarúgás rajongóinak le kellene festeniük az ördögöt, akkor az alvilág ura minden bizonnyal paták helyett stoplikat viselne, az arca pedig Asamoah Gyant idézné. Ő volt az a játékos, aki a 2010-es világbajnokság nyolcaddöntőjében alaposan megkeserítette a jenki védők életét, majd a kétszer 15 perces hosszabbítás 3. percében megszerezte azt a gólt, mely eldöntötte a továbbjutás kérdését.

Gyan a ghánai válogatott történetének gólrekordere. 79 nemzetközi fellépésén 40-szer volt eredményes. Azaz, minden második meccsén betalál a kapuba. Korábban olyan csapatokban szerepelt, mint az Udinese, a Rennes, vagy a Sunderland. Három éve azonban az Egyesült Arab Emírségekbe szerződött, ahol 89 meccsen 100 gólt lőtt az Al Ain színeiben.

2012-ben rövid időre lemondta a válogatottságot, de később visszatért és csapatkapitányként segítette csapatát a vb-szereplés kiharcolásában. Ez olyan jól sikerült, hogy végül 6 találattal az afrikai selejtezők társgólkirálya lett. Egyiptom hazai pályán történő 6-1-es legázolásából 2 góllal vette ki a részét.

Érdekesség, hogy Gyan az egyetlen klasszikus középcsatár a mostani ghánai keretben. Az ő sérülése esetén még Jordan Ayew vethető be ezen a poszton, valamint a csekély nemzetközi tapasztalattal rendelező Szpartak Moszkva-játékos, Majeed Waris. Utóbbi jelenleg is lábadozik kisebb sérüléséből.

A LEGERŐSEBB TULAJDONSÁG

Fizikálisan rendkívül erős a ghánai válogatott, emellett hihetetlenül gyors játékosok alkotják a támadó középpályát. Nem véletlenül nyilatkozta róluk a minap Tim Howard a következőket: "Nagyon erős testfelépítésűek a ghánai csapat játékosai. Minket nagyon ritkán múlnak felül fizikálisan, de Ghánának megvan az esélye erre. Nagyon okosan kell helyezkednünk a pályán és ügyelnünk kell arra, hogy ne kontrázzanak le minket."
Kulcsfontosságú lehet tehát a helyezkedés és az üres területek lefedezése. Különsen figyelni kell majd Muntari és Gyan kikapcsolására.

A GYENGE PONT

A védelem. A védők közül többen is formahanyatlással küzdenek klubszinten, egyeseknek pedig jelentős nemzetközi tapasztalata sincs. Utóbbi kategóriába sorolhatók a kapusok is. A védekezés megszervezése nagyon fontos lenne a jó szereplés érdekében. De kérdés, hogy mekkora hangsúlyt fektet erre Kwesi Appiah szövetségi kapitány, aki a nyilatkozatok alapján kissé nagy mellénnyel megy neki a világbajnokságnak. Ugyanis több helyen - például a World Soccer magazinban is - lenyilatkozta, hogy a vb-győzelemre is esélyesnek érzi csapatát.
A fegyelem és a csapategység is gyenge pont lehet Ghána esetében, hiszen több olyan játékos is van a keretben, akik csak a világbajnokság miatt tértek vissza a nemzeti csapatba, a vb-selejtezők kőkemény harcában nem vettek részt. Ez akár széthúzásokat is eredményezhet, ha nem jól alakulnak a csapat eredményei.

ÖSSZEGZÉS (10-es skálán):

edző: 5/10
kapusok: 6/10
védők: 6/10
középpályások: 8/10
támadók: 8/10

IDEÁLIS KEZDŐCSAPAT

Kwarasey - Opare, Boye, Mensah, Asamoah - Essien, Muntari - Andre Ayew, Boateng, J Ayew (Atsu/Waris) - Gyan